Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Ö. Kovács József: Polgárosodás és zsidóság (A Duna-Tisza közi zsidóság helyzete és szerepe a polgárosodásban a XVIII.-XIX. században)
O. Kovács József Polgárosodás és zsidóság A Duna—Tisza közi zsidóság helyzete és szerepe a polgárosodásban a XYIII.-XIX. században M JL tJL inden múlt- és jelenbeli valóságábrázolás szükségszerűen csonka és többféle értelmezési módra ad lehetőséget. Éppen ezért is célszerű kijelölnöm jelenlegi feladatom és mondanivalóm határait, hiszen a rendelkezésre álló terjedelem mindenképpen egy összegző, illusztratív jellegű vélemény megfogalmazására kényszerít, amely valóban csak adalékot nyújthat a többségi és kisebbségi tudat megnyilvánulási formáihoz. Eredeti kutatási területem a Duna-Tisza köze városi társadalmainak polgárosodása és a zsidóság szerepe a XVIII-XIX. században. Ezen társadalomtörténeti, lezáratlan munkámból most főként egy, reprezentatív mintának is tekinthető települést, az ország legnagyobb mezővárosai közé tartozó Kecskemétet, illetve részben Kiskunhalast emelem ki. Az írásos források lehetséges teljes körű vizsgálata bevallottan mikrotörténeti szintű, dolgozatom már csak ezért is egyfajta torzó. A témával kapcsolatos egyszerű kik?, hányán?, mikor? és hogyan? kérdések közül most többnyire csak a legutolsó megválaszolására törekedhetek. Hogyan, milyen módon kapcsolódott kezdetben - a belső vallási kötelékek és külső nyomás miatt - zárt rendszer, a betelepedő zsidóság a tisztán elkülöníthető kisebbség a többséghez, a befogadó és/vagy elutasító környezetéhez, a helyi társadalomhoz? Milyen volt a két tömb kapcsolatrendszere, „tudata”? Az első kérdést a korabeli források alapján elég jól meg lehet válaszolni, az utóbbit viszont már kevésbé. Kissé zavarban érzem magamat a „tudat” kifejezést illetőén, különösen, ha annak múltbeli, nehezebben tesztelhető formájáról van szó. Ismerve a csoportképződés általános mechanizmusát - miszerint az egyén egyszerre több csoporthoz is tartozhat -, ezt az érzelmi-értelmi jelenséget gyakran nehéz, vagy lehetetlen a logika eszközeivel pontosan behatárolni. Legfeljebb egyes megnyilvánulásai figyelhetők meg. Egy megváltozott mozgástér, vagy új felállás tudatváltozást, stratégiaváltást eredményezhet. Arról bővebDolgozatom alapja annak a rövid hozzászólásnak, amely A kisebbségek helyzete Magyarországon című konferencián hangzott el Budapesten, 1992. március 8-án. A konferencia jellege és terjedelmi korlátok miatt elhagytam az egyébként szokásos jegyzeteket. Az előadás anyaga alapvetően két, megjelenés alatt álló munkámra támaszkodott, amelyekben nyomon követhető a szakirodalmi- és forrásbázis: Polgárosodás és zsidóság Kecskeméten k XVIII-XIX. században. 262. p. Kecskemét Monográfia. Szerk. MTA Regionális Kutatások Központja, Kecskemét; A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században, 90. p. In.: Bács-Kiskun Megye múltjából 11. k. Bács- Kiskun Megyei Levéltár.; Hajnal István idézetét lásd: Az osztálytársadalom, 165. p. In: Magyar Művelődéstörténet. 5. k. Bp. é.n.) 64
