Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 11. szám - B. Molnár Erzsébet: Kuruzslók a Kiskunságban

lási seborvos is, akit a beteghez annak halála napján reggel még elhívtak érvágásra, s akinek mindezen gyógymódokat a haldokló felesége elmondta. A juhász halála után az özvegy feljelentette a két kuruzslót, de mivel nem bizonyult be egyértelműen vétkességük, ez a per is felmentéssel végződött.

1831-ben a kolerajárvány idején került a törvényszék elé a kunszentmiklósi gyógyító asszony, Budai Andrásné Lombár Zsuzsánna.19 0 a tilalom és szigorú egészségügyi utasítások ellenére végezte gyógyító munkáját. Egyik páciense azonban meghalt s ráadásul még veszekedésbe keveredett a város politikai inspektorával, ezért mint kuruzslót perbe fogták. Hideglelés ellen adott két kanál pálinkába megáztatott epealma levét. A tanú elmondása szerint amint a beteg a „gyógyszert” megitta, ajkai megkékültek, hányás és hasmenés fogta el, amelybe csakhamar belehalt.

A kuruzslással vádolt Lombár Zsuzsánna tagadta az általa adott szer és a beteg halála közötti összefüggést, mert ő maga és családja is azt itta hideglelés ellen és mindenki meggyógyult, sőt eddig mások is meggyógyultak, pedig csak ezt a szert alkalmazta a gyógyításban. Az orvosságot Pesten szerezte be, ahol két boltban is árulták. Az eset a kolerajárvány dühöngése előtt két héttel történt, s később az elhunyt asszony férje is meghalt kolerában.

Mindezeket figyelembe véve, mivel a vád teljességgel nem bizonyosodott rá, de mert tilalmas kuruzslásba avatkozott eddigi fogságán kívül - vizsgálati fogság - még nyolc napi börtönbüntetésre ítélték.

Tragikus eset kapcsán derült ki a Halason lakó Berta Istvánná Albert Anna gyógyító tevékenysége is.20 Alig múlt hároméves a kisfiú, akit viszketegség panaszával vittek hozzá, de a kapott kenőcstől másnapra a gyermek meghalt. Albert Annát a kerületi orvos jelentette fel. A 45 éves asszony nem ismerte el bűnösségét, hiszen csupán ,,büdöskő(vet), puskapor(t), veres hajmát egy fejet kevertem hájjal össze, abba pedig semmi ártalmas rossz... a gyermeknek nem is lett volna baja, ha a mal- mosné friss hájat ad, de avasat adott, s hogy azt meg nem néztem elvette az Isten az eszemet”. A halasi gyógyszerész vegyelemzése:

az összesen 8 nehézségű kenőcsben volt:

2 nehézség avas sós háj

3 nehézség zúzott vereshagyma 2 1/2 nehézség higany (kéneső)

1/2 nehézség tört kén (büdös kő)

A gyermeken egyébként magától begyógyuló ótvar, népiesen „sóvar” volt, tehát a kenőcs szükségtelenül okozta halálát. A vétkes kuruzsló büntetése 1 hónap börtön és a kuruzslástól való eltiltás.

Gondatlanságával okozta egy hatéves gyermek halálát Csősz József szabadszállási kuruzslónak nevezett férfi. A gyermek rüh betegségbe esett, ezért Csősz kenőcsöt készített „vitriolból, büdöskőből, zsírból, sóból és puskaporból”. A kenőccsel a gyermeket megkenve, miután a kenyeret a kemencéből kiszedték, oda „a beszá- radás végett bedugta és mintegy fél fertályig benne tartotta; innen kivévén a gyermeket kenőcsös langyos vízzel mosogatta.” Mivel a gyermek elájult, seborvost hívtak. Közben azonban a gyermek fejére hideg vizet öntöttek, amitől az észhez tért, ezért a seborvost lemondták. Három óra múlva a gyerek ismét rosszul lett, ekkor az orvos is megnézte. Még életben találta, de már nem tudott segíteni rajta. Dr. Balogh József kiskun kerületi orvos tanúsága szerint a kenőcs nem volt mérgező, s a kemencébe bújtatás is azért okozhatott halált - a gyermek gutaütést kapott - mert a kemence melegebb volt a kelleténél. Csősz József ezt az eljárást még legénykorában tanulta, amikor saját magának is volt ilyen betegsége. Az ítélet 40

60