Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - B. Molnár Erzsébet: Kuruzslók a Kiskunságban
rettenve orvost akart hívni, de a füstölésnél jelen levő anya és nagymama nem engedte, mondván a gyermek bizonyára „így tisztul meg”. A nyolcadik füstölés után amikor a füstölő ruhát levették a gyermekről a vérfolyás megszűnt. Az édesanyja ezért - nehogy a már elvégzett füstölés kárba vesszen - újabb 6 krajcár ára cinó- bert füstöltetett a gyermek ruhájára, aki ezt követően harmadnapra meghalt. A nagymama tanúvallomása kiterjedt a füstölés módjára is. Elmondása szerint „egy lugzóba párását tett Kozári Sári, s arra kés hegyen tzinobriumot tévén a beteget bele ültette és letakarta”. A kerületi orvos véleménye szerint a beteg sülyös betegségben sínylődött, amire a cinóberes füstölés esetleg gyógyszer is lehetett volna. A halál szerencsétlen és véletlen következmény volt. Dani Mária tanú előadta: hallotta, amikor Kozári Sári üzent a beteg anyjának, hogy „most holdfogytával meggyógyítaná a beteget, ha a hold megújul, már késő lesz”. A per végül felmentéssel zárult, mivel a halált a tudatlanságból fakadó jóakarat okozta. A bíróság elé került kuruzslók között négyen voltak olyanok, akiket magzat- elhajtási ügy miatt fogtak perbe. Közülük Gyuris Józsefné Kanyó Anna halasi ku- ruzslót14 maga a hozzáforduló leány jelentette fel. Pap Takács Mária halasi haja- donnak olyan szert ígért a feljelentett Kanyó Anna, amitől sem lány, sem asszony korában nem lesz gyermeke. Az 5 ezüst húszasért kapott szertől azonban csak egyre rosszabbul érezte magát, ezért visszakövetelte a pénzét. A kuruzslással vádolt tagadott, s ítélete csupán dorgálás lett. Rumi Zsuzsámra 58 éves halasi kuruzsló ügye 1844-ben szintén felmentéssel végződött.10 Csak annyit sikerült rábizonyítani, hogy ő kommendálta a már önmaga által is használt szert, mely összetört tojáshéjból és szegfű keverékéből állt. Rumi Zsuzsáiménak nem ez volt az első ilyen jellegű pere, 1838-ban már hasonló ügy miatt 25 korbácsütésre ítélték és szülőhelyére, Palotára toloncolták,16 de onnan ismét visszatért Halasra. Az 1838-ban lezajlott perben is tagadta, hogy tudott a terhességről. Állítása szerint hideglelésre adott egy garas árú kőolajat, amit egy fertály pálinkában kellett meginni. A vegyvizsgálat a kőolajnak nevezett folyadékról megállapította, hogy az petróleum volt. Sunyi Ágnesre17 ugyancsak magzatelhajtási ügyben terelődött a gyanú, de bizonyíték hiányában őt is felmentették. Sunyi Agnes - ekkor 64 éves - azt állította, hogy nem tudott a kezelt személy viselősségéről. Tőle a leány „szemérem teste da- gadására” kért gyógyító hatású szert. Sunyi Agnes itatásra való orvosságot készített. Vékony terpentint, fehér plajbászt, babérlevelet és összetört kékkövet tett pálinkába. Mint elmondta, azért készített meginni való szert, mert „a daganatok belől voltak, tehát tsak ügy gondolkoztam, hogy belsőképpen kell azon segíteni.” A magzatelhajtáshoz hasonlóan igen elvétve került napvilágra a különböző nemi betegségek gyógyítása. A perek között is csupán egy esetet találtam. Itt a gyógyulást kereső meghalt, ezért a kezelés folyamatára is fény derült. A kuruzslással vádolt személy Csaba István szabadszállási obsitos katona volt.18 Elmondása szerint ő még a katonaságnál tanulta, hogy a friss kankót krétás pálinkával lehet meggyógyítani. Egy krajcár ára krétának felét tette 1 meszely pálinkába. A szer azonban nem használt, mivel a betegség már 9 éve tartott. Ezért Kara József szabadszállási kocsmároshoz fordultak segítségért, hogy gyógyítaná meg a juhászt „gatyabéli nyavajájából”. A kocsmáros „3 ittze pálinkába 6 szál tormát, 3 garas ára kámfort, 3 garas ára vékony terpentint, 3 garas ára Mercuriumot, Cinobriumot, 3 garas ára váltó vizet, 3 garas ára grispánt és egy darab kékkövet” rendelt pálinkába keverve meginni. A gyógyításért 5 birka árát és 48 Ft-ot kért. Az ügyben tanúskodott a szabadszál59
