Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - B. Molnár Erzsébet: Kuruzslók a Kiskunságban
Büntetésük enyhének tekinthető, hiszen fejenként 2 heti börtönre ítélték őket. 1824-ben hasonló eset miatt fogták perbe a félegyházi Móczár Ádámné Tamasi Örzsét9. A 48 éves asszony 6 apró gyermek anyja ún. sülyös betegségből gyógyított. Egy 18 éves leány - kit az anyja vitt Tamasi Orzséhez - orrának jobb felén volt egy babszemnyi fekély. Tamasi gyógymódja, mely végül halált okozott, cinóbriu- mos párolás volt. A leányt egy hordóba ültette, majd cinóberrel és vasgolyókkal párolta. A párolást egy nap háromszor, reggel, délben és este végezte, s közben ágyban letakarva tartotta. A leány a nagy fájdalom miatt szabadulni próbált, mondván: „üssönek agyon, tsak én tudom, én érzem a bajom”, de az anyja ennek ellenére ott hagyta és Tamasi Orzse tovább folytatta a gyógymódot. A leány két nap múlva meghalt. A vizsgálat során kiderült, azért fordultak a kuruzslóhoz, mert a kerületi orvos nem vállalta a leány gyógyítását. Tamasi Örzse azzal védekezett, hogy saját magát és a leányát is tiltott cinóberrel gyógyította meg. Az ítélet még enyhébb volt, mint a korábbi esetben, mivel nem bizonyosodott be a.leány halálának „egyenes oka”, dorgálás után a „további orvosiástul kemény felelet terhe alatt tiltatván”, szabadon bocsátották. A cinóbert nemcsak füstöléshez és pároláshoz, hanem kenőcsbe keverve is alkalmazták. Szabó Imre ötéves leányának halálát is e mérges szerrel való kenege- tés okozta. Begyik Ilona, id. Rádi Józsefné ötvenéves korában került törvényszék elé az említett eset miatt.10 Begyik Hona azt vallotta, hogy ő nem tudta, mennyire mérgező a cinóber, hiszen akkor a patikában nem árulnák. A vizsgálatot kiterjesztették a patikákra is, s kiderült: nemcsak a helyi patikus, Hoffer Ferenc árulta, hanem a kecskeméti patikában is kapható volt, bár ők tudták, hogy a Helytartótanács megtiltotta az árusítást. A megkérdezett három félegyházi görög boltos közül egy szintén árusította, a két zsidó kereskedő pedig azt vallotta, hogy régebben árulták ők is, de ma már nem tartják, mert nem kelendő. A cinóber rendkívüli veszélyességével tehát még a patikusok sem voltak tisztában. A gyógyítást végző a szokásos mentséget hozta fel, mondván: neki kiskorában „a torka elromlott, ételben is ette a cinóbert, s attól egészen helyre állván, meg sem gondolta, hogy az mérges legyen.” Bemutatott három bizonyságlevelet, amelyek tanúsították, olyan betegeket gyógyított meg e módszerrel, akikről az orvosok már lemondtak. Ezek között volt a meghalt gyermek apja is. A halált okozó gyógymód a következő volt: 6 garas árú cinóbert kénesővel11 és hájjal összekeverve kenőcsöt készített, s azzal háromnaponként kenegette a kislány kezén és szeme alatt keletkezett lencse formájú sebeket. A kezeléstől a sebek elterjedtek és négy hét alatt a leány halálát okozták. Az eset 1830-ban történt. A kuruzslásért Begyik Ilonát egy hónapra börtönbe zárták. A szomorú esetek ellenére a módszer tovább terjedt, s 1837-ben majd 1844-ben két fülöpszállási kuruzsló került cinóberes füstöléssel okozott halál vádjával a törvényszék elé. Burda Györgyné Téglás Judit 48 éves kuruzsló cinóberes füstöléssel egy 14 éves leány halálát okozta.1 Burdáné is tagadta a bűnösséget, mondván: ő csupán tanácsot adott, hiszen korábban saját magát is hasonlóan gyógyította. Végül a meghalt leány anyja bevallotta, ő maga füstölte gyermekét, Bordáné csak elosztotta a hat garas ára cinóbert - melyet Izsákon vettek Márton zsidótól kilenc füstölésre, de a hatodik füstölés után a leány meghalt. Az ítélet csupán megintés. A hiszékenység és butaság mellett az emberi kapzsiság is hozzájárult a következő perben említett Dobos Zsuzsámra halálához. Őt Kozári Sári negyvenhárom éves fülöpszállási kuruzsló kezelte.13 A szerencsétlen leányt tizenegyszer füstölték meg cinóberrel. A harmadik füstölés után a leány vért hányt, mire a kuruzsló meg58
