Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit (dráma - III. felvonás)
ILONA (a Margit ágya mellé térdepelj A te személyedben a Megváltó jött le másodszor a Földre! Hiszem és vallom! Hiszem és vallom! KATARINA Hiába próbálom észhez téríteni, hiába ... Hiába magyarázom neki... Ebben a pillanatban Anna és Stefánia rohannak be, ők is letérdepelnek a Margit ágya mellé. Hiába magyarázom neki... és ezeknek a többieknek, Margit nővérem, mindazoknak a szerencsétleneknek, akik glóriát látnak a fejed fölött, sőt már a keresztet is képesek a válladra képzelni, hát hiába magyarázom nekik, hogy te ugyanolyan ember vagy, mint mi, csak akaratod és hivatástudatod nagyobb, talán emberfölötti, de nem vagy te második, Istentől küldött Megváltó. (A térdeplő lányokhoz erélyesen.) Menjünk most már ki innen, hagyjuk pihenni Margitot. A térdeplő apácák nem mozdulnak. Margit nővér, hát mondd te is nekik, hogy jöjjenek velem, és hogy méltánytalan, sőt nevetséges, hogy hozzád mint Isten leányához imádkozzanak! Hogy ezzel égbekiáltó bűnt követnek el! Erzsébet, Szabina, Judit, Benedikta, Cecília is bejönnek, és letérdepelnek a többiek mellé. Margit, szólj már hozzájuk, küldd ki őket! MARGIT: Álljatok fel, nővéreim. KATARINA Nem hallottátok, hogy álljatok fel és menjetek ki innen?! MARGIT Én csak azt szeretném, ha felállnának vagy leülnének az ágyam szélére. Ki nem küldhetem őket, Katarina. KATARINA (magából kikelve) Margit, én előtted is ki merem mondani, amit gondolok, én nem tartok tőled, én előtted is kimondom! Azt mondom meg neked, azt vallom be neked, Margit, hogy én nem hiszem el azt sem, hogy te Isten kiválasztottja vagy, hogy veled bármit is üzent volna Isten, s azt sem, hogy te bármilyen emberfölötti szenvedés vállalásával ráveheted Istent, hogy megnyilatkozzék pártolásodra, sem orcájának megmutatásával és szavakkal szólva, sem másképpen, és én nem azért vallom ezt be neked, hogy . . . hogy megszomorítsalak, hanem hogy megmentselek! Hidd el, Margit, hogy a te célkitűzéseid csak akkor fognak megvalósulni, ha teljesen felépülsz, és az élére állsz azoknak, akik hisznek igazadban! (Rövid szünet, majd nyugodtabban.) És akkor megindulunk, végighaladunk az országon és mindenkit meggyőzünk és pártodra állítunk, bejárjuk Magyarország minden egyes faluját és városát, Sepsiszentgyörgytől Győrig, Csíkszeredától Pozsonyig, és amikor már legyőzhetetlen hatalmas sokaság leszünk, akkor megvalósítjuk célkitűzéseidet. Hallgatod-e szavaimat, Margit, hűséges követőd szavait, aki kérve kér, hogy ne áltasd magad, és nem arra kér, hogy mondj is le a győzelemről? MARGIT Hallgatlak, Katarina. És köszönöm, hogy ilyen őszinte vagy. KATARINA Csak azt akarom, hogy felépülj, és hogy végérvényesen hagyd abba az önsanyargatást. (Csendesen, könyörgő hangon.) Meghallgatod kérésemet? Abbahagyod életveszélyes kínoztatásodat? MARGIT Nem hagyhatom abba. JUDIT Folytatnia kell, ha Istent nem tudja másképp lekényszeríteni égi trónusáról maga mellé a földre harcostársnak. KATARINA (Margit fölé hajol) Miféle bizonyosságot szereztél arról, hogy Isten kész lenne megjelenni támogatásodra? ALINKA Hagyd végre békén Margitot, Katarina nővér. Nem látod, milyen fáradt? Hát kímélhetnéd. MARGIT Hagyd, Alinka. Sokkal erősebbnek érzem magam, mint tegnap. És Katarina nem érdemli meg, hogy ne válaszoljak neki. (Határozott hangon igyekszik folytatni.) Katarina nővér, biztos vagyok benne, hogy ha Isten nem fog engem nyíltan támogatni, ha én Őt nem tudom rávenni arra, hogy lejöjjön közénk az én ügyem támogatására, akkor nekem semmi esélyem sincs arra, hogy földi életemben megalapozhassam 18
