Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Békés Csaba - Tóth Ágnes: "Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk…" (Mindszenty József levelei a hazai németség ügyében)
Békés Csaba—Tóth Ágnes „Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk . . Mindszenty József levelei a hazai németség ügyében *A. JL hazai németség II. világháborút követő kitelepítésével, a svábságot ért atrocitásokkal foglalkozó tanulmányok, cikkek, visszaemlékezések egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a különböző magyarországi egyházaknak a történtekkel kapcsolatos föllépésével, reagálásaival. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a szakmunkák erre vonatkozó adatai inkább helyi és egyéni tiltakozásokról — falusi plébánosok vagy református, evangélikus lelkészek magánakcióiról —, mintsem valamilyen „hivatalos” álláspontról tanúskodnak. Természetesen a tényt magát nem minősítésként, pusztán legújabbkori történelmünk egyik földolgozatlan hiátusaként említjük, melyre mi magunk is kutatásaink során figyeltünk föl. Az itt közreadott Mindszenty-levelekkel egy majdani összefoglaló elemzéshez — melynek ezek a források nem lényegtelen és érdektelen adalékai lehetnek — kívántunk hozzájárulni. A források jobb megértése miatt a következőket kell még előrebocsátanunk. Mindhárom levél a potsdami egyezmény aláírását (1945. aug. 2.) követően íródott. Mint ismeretes ez az egyezmény tette lehetővé Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország számára, hogy a területükön élő német kisebbségek egy részét Németországba áttelepítsék. Az első két ország esetében a kitelepítések végrehajtását teljes egészében azok kormányaira bízta. A magyar kormány helyzetét nehezítette, s tevékenységét korlátozta e kérdésben is az a tény, hogy számára a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hivatalos álláspontja irányadó kellett, hogy legyen. A Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20-ai határozatát — ami rögzítette az egyes országokból kitelepítendő németek számát — a magyar kormány, mint a németek tömeges kiutasítására való felhívást értelmezte. Ezek után, 1945. december 29-én került nyilvánosságra a 12330/1945. M. E. sz. rendelet, amely a hazai németség megítélésében — a kormány korábbi elutasító álláspontjával ellentétben — a kollektív bűnösség elvét alkalmazta. A harmadik levél már ennek ismeretében és a kitelepítések tényleges megindulását követően íródott. A levelek az Új Magyar Központi Levéltár őrizetében lévő külügyminisztériumi, illetve miniszterelnökségi iratanyagban találhatók. 55
