Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Pintér Lajos: A szörnyű holdvilág alatt (Dsida Jenő kiadatlan verseiről)
Pintér Lajos A szörnyű holdvilág alatt (Dsida Jenő kiadatlan verseiről)-JL-Vgyik most előkerült versében, annak is később javított változatában ír Dsida arról, hogy él „a szörnyű holdvilág alatt”. Élt egy költő Erdélyben 1907 és 1938 között, tehát József Attila kortársaként. Költői csillaga azóta is magasan áll, a mindenkori magyar irodalom szerves része életműve; a Psalmus Hungaricus, s más versek költőjeként világirodalmi rangú alkotó. Dsida Jenő 15 oldalnyi előkerült kéziratos, gépiratos hagyatékát hozta be a múlt év őszén a szerkesztőségünkbe Molnár János kecskeméti barátunk. Molnár János a patinás Katona József Társaság tagja és nyugdíjas kincstárnoka, aki író-olvasó találkozóink elmaradhatatlan részese, csak a legutóbbi időkben Sziveri Jánosnak és Szőcs Gézának, Tolnai Ottónak és Mircea Dinescunak fizette tiszte szerint a honoráriumot. Tudjuk róla, hogy diákkorát Kolozsváron töltötte, és tudjuk róla, hogy szenvedélyes kéziratgyűjtő és amatőr néprajzi gyűjtő: hajdan Fehér Ferenc is verssel tisztelgett házi néprajzi gyűjteménye előtt. Molnár János 15 oldalnyi kéziratot adott tehát át nekem, azzal, hogy ezek, föltételezése szerint, Dsida-kéziratok, nézzem meg őket. Több hónapos kutatómunka következett, a nehezen olvasható kéziratok kibetűzése, motívumok kutatása, s annak ellenőrzése, hogy a kéziratok közül melyik is tekinthető ismeretlennek. Az eredmény végül is a következő. Volt a kéziratok között levél, mely magántermészetű (Kedves Uram! Tisztelettel értesítem ... és így tovább), tehát közreadása nem indokolt, volt kézirat, vagyis gépirat, végleges és tisztázott változatban, a Prérivadászok gépirata, amely azonban egészében ismert, közlése nem indokolt, s volt Dsida-rajz is, egyik kézirat hátoldalára firkálva. S végül: összességében a lapokon 18 vers. A 18 versből 8 már megjelent, ismert vers eredeti kézirata. 10 vers viszont ismeretlennek, nem közöltnek mondható! A 10 versből 6 a szó abszolút értelmében ismeretlen, 4 pedig ismertebb vers esztétikailag nagy értékű variánsa. Ezekhez jön még plusz 1 vers, amelyet a függelékben közlök, ismert, kötetben közölt vers variánsa, kisebb, de igen lényeges és érdekes eltérésekkel. Ez a 11 vers, azt hiszem, mindenképpen filológiai szenzáció, biztosan ritkaságszámba megy, hogy egyetemes jelentőségű alkotónak, halála után ötvenhárom évvel ilyen számban és minőségben kerüljön elő nagy értékű, ismeretlen kézirata. S egyben a Dsida-kutatások további lehetőségét jelzi. A magyar zsoltárok, csöpp uccák, pásztori tájak költője a számára is ismeretlen arcú mai fiataloknak üzen, a tűnt időből fürkészi ő is, hogy eljövendő korok hőseinek: van-e emberi hangúk, emberi arcuk? Vizsgálódásaim közepette mindvégig kapcsolatot tartottam Láng Gusztávval, irodalom- történésszel, Dsida-kutatóval, az ő szíves segítségét ezúton is szeretném megköszönni. A most következő rövid versleírásoknál az idézőjelbe tett részek az ő baráti, lektori véleményéből kiemelt részletek. 9
