Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Pintér Lajos: A szörnyű holdvilág alatt (Dsida Jenő kiadatlan verseiről)
Ébredés alagútban c. vers Többször javított kézírásos példány, Dsida Jenő aláírásával és 929. VII. 12. datálással. Eddig ismeretlen, közöletlen kézirat. Magam a verset a Vonaton éjjel (1924) Dsida Összegyűjtött, 329.1. párversének tekintem. Történelmi, társadalmi metafora a sötétben lét, az alagútban utazás fájdalmáról. A variánsok is jelzik a folyamatos történelmi időt: mindig alagútban megyünk . . ., még mindig sötét van ..., majd a végső változatban: a sötétség változatlan. Láng Gusztáv a következőket írja róla: „A közvetlenül az abafáji házitanítóskodás után (bővebbet Láng Gusztáv: Dsida Jenő két írói álneve, Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1968/2., 287—91. 1.) keletkezett vers az Abafáján írott költemények két motívumát is felhasználja: a végtelen vonatút a Vers az utazásról c. versben (Fodor Jenő álnéven jelent meg), a végtelen alagút pedig a Visszaszállok c. versben olvasható. A költemény ugyanakkor a Nagycsütörtök távoli előzményének is tekinthető; rokon motívuma az éjszakai utazás mint vershelyzet. A verssorok egy részében ugyanaz az ötöd és hatodfeles jambus olvasható, mint a Nagycsütörtökben.” [Az éjszakák csöndje] c. vers Csak apróbb javítást tartalmazó kézírásos példány, Dsida Jenő aláírásával és 930, jan. 27. datálással. Eddig ismeretlen, közöletlen kézirat. A kéziraton nincs cím; első sora alapján adtuk a címet. Láng Gusztáv írja: „Mivel a cím és az első sor néhány ékezete hiányzik, csonka lapra (csonka szövegre?) is gyanakodhatunk. A szöveg odú-, illetve barlang-motívuma összecseng több egykorú Dsida-verssel: A világ ónszürke odújában ..., Szegény barlangunk szája elé máglyázunk lobogó tüzeket... és megbámulják a vadak / A kietlenség verse, 1928?; A barlang, amelyben tűz nélkül didergek / Senki előttem, senki utánam, 1929/. A barlang mint remetemenedék feltűnik a Virrasztás a dzsungelben (1930) és a Halvány rajz (1930) című versekben is. A befejezés pedig a menni kellene házról házra messianizmusával rokon.” [Istenem, eljött hozzám] c. vers Csak apróbb javítást tartalmazó kéziratos példány, aláírás és datálás nélkül. A kéziraton nincs cím; első sora alapján adtuk a címet. A rettenetes virágének c. hagyatéki kötetben közölt Gyakran eljön c. vers (Dsida Összegyűjtött 429.1.) önálló vers értékű ismeretlen variációja. 1929-re, illetve 1930-ra datált versekkel van egy kéziratlapon, ez a tény utalhat keletkezésének tágabb időpontjára. [Gyakran várlak. Elüldögélek] c. vers Több javítást tartalmazó kéziratos példány, Dsida kézjegyével és 930, aug. 8. datálással. A kéziraton nincs cím; első sora alapján adtuk a címet. A Nagycsütörtök (1933) című kötet pásztoridilljeivel rokon, ismeretlen kézirat; illetőleg Láng Gusztáv hívja fel a figyelmet arra, hogy a második rész Téli bús napokon kezdetű sortól a Tündéri éjben érkezel! (1930) korábbi változata (Dsida Összegyűjtött, 136. 1.). Érted-é hangomat? c. vers Apróbb szerzői javításokat tartalmazó gépírásos példány, Dsida kézírásos aláírásával, datálás nélkül. Ismeretlen kézirat. Láng Gusztáv értékelése szerint: „a gépirat közlésre előkészített szöveget jelez. Elképzelhető, hogy a »Menni kellene házról házra« végül kiadatlanul maradt Dsida-kötet anyagához tartozott. E korszak stílusjegyei közül a zöld színnév lényegesen kitágított jelentéskörű használata a szembetűnő. A Gioconda mosolya képzettársítást a költő átmentette a Hajnali séta (1930) c. versébe.” 10
