Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Beke József: Dramaturgiai eszközök a Bánk bán szövegében

férkezni nem tudtál Gertrudisomü! (5:450)

II. 2.

A kérdőjel a szokásosnál gyakrabban szerepel a Bánk bánban. Katona egyrészt következetesen odateszi a kérdést tartalmazó mondatok, kifejezések végére:

Elmenjek é? hová menjek? (3:314)

Hol van? szavát hallottam. Hej! mi ez? (3:424)

Másrészt feltűnő, hogy a fentieken kívül — valószínűleg a kor helyesírásának megfelelően — akkor is alkalmazza e jelet, ha a szövegrész mai szemmel nem kívánná, s nem érezzük a kérdő hanglejtés szükségességét sem: mivel hogy azt meg tudtam mondani: ki ment-be olly titokba? mindenik azt hitte, hogy Bánk bánhoz tartozók (3:134)

Úgy érzem, ebben a tagmondatban sem igazán célszerű a kérdő hanglejtés: ezért nem ille Bánk bán Hitvesének a Magányba lakni? mert Udvarunknak nagy szüksége volt tapasztalatlan együgyű szívekre (1:386)

A kérdőjel igen gyakran arra szolgál a műben, hogy tagolja a kérdések sorozatát. Ilyenkor az író rendszerint kis kezdőbetűvel folytatja a mondatot:

Ki vagy te? és ki Én?

Az én Anyám, s Hazám Meránia szült téged? a nagy Berchtold vére így fajúit el? (1:468)

Bánk első felvonásbeli gyötrő féltékenységét kitűnően érzékelteti ez a kérdéssorozat: mit gyötörsz incselkedő Chimaera!?

Hát a’ világnak egyjik Pólusától a’

más Pólusig, szerelmeimben, én

miért öleltem mindent egybe? m’ért

mindent? miért tebenned, oh Melinda!?

s’ egyj Ember — egyj haszontalan Por — az

ütné-ki ötét karjaim közül?

őtet!? Ki lenne az? Ki lenne az? (1:246)

II. 3.

A kettőspontot általában akkor használjuk, ha idézünk (ez egyben az idézőjel szokásos használatát is mutatja):

minden ami csak beszélhet, azt beszélli, hogy: az ész hibázik, a’ fejecske kong (1:370) vagy:

ők szépen fogának a dologhoz.

úgy mint: „Nagy-Úr — ej — Bánk bán” stb. (2:366)

A tömör és kifejező fogalmazás, ill. az ezt érzékeltetni akaró írásmód gyakran akkor is él e jellel, ha a mondatok közötti logikai viszonyra, rendszerint az előzőből folyó következményre akarja felhívni az olvasó figyelmét. Egy példa Aranytól:

(Jobb felől üt) nekem fütyöl,

(Bal felől üt) s nekem fütyöl:

Elmehetnek (A fülemile)

Úgy is felfogható az ilyen jel, mintha kötőszót, ill. ilyenféle kifejezést helyettesítene: így tehát; ebből következően, mert hiszen stb.

14