Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Gosztonyi Péter: Szovjet csapatok Magyarországon
érdekesek számomra — így Fomin —, mert a szovjet sajtó keveset írt a lengyel eseményekről .. Október 21-éré azonban feloldódott a lengyel válság. A kommunista „reformer”, Wla- dislaw Gomulka (aki később kimutatta, hogy mégsem volt reformpolitikus) került a lengyel KP élére. Hruscsov és társai visszatértek Moszkvába. A szovjet csapatfelvonulást is beszüntették. Közben azonban kiéleződött a közel-keleti válság. A brit és francia csapatok Ciprus szigetére való átcsoportosítása olyan nyíltan folyt, hogy az nem képezhetett titkot a szovjet felderítés előtt. Könnyen kiszámítható volt, hogy a nyugati nagyhatalmak készen állnak arra is, hogy Egyiptomban, illetve Nasszer elnökkel szemben, ha másként nem megy, erőszakkal, illetve csapatok felhasználásával szerezzenek érvényt akaratuknak. A Szuezi- csatorna „eredeti tulajdonjogának” visszaállítása volt a cél. És ne feledjük: Magyarországon is működött a szovjet felderítés. A magyar egyetemeken zajló politikai események, az ifjúság politikai türelmetlensége, demonstrációkészsége kész tények elé állította a legfelsőbb szovjet vezetést. Egy Egyiptommal szembeni támadás esetén Magyarország a szovjet birodalom délnyugati csücskén stratégiailag fontos pozíciót foglalt el. Ezt a „birodalmi ideggócot” mielőbb katonailag is biztosítani kellett! Mindezen katonapolitikai összetevők, egyenként és összességükben, cselekvésre késztették a moszkvai vezetést. Mégpedig katonai vonatkozásban. Ma már több forrásból ismeretes, hogy 1956. október 20-án és 21-én Záhony körzetében, a Tisza magyar— szovjet határszakaszán több hadihidat állítottak fel a szovjet utász-csapatok. És október 23-a hajnalán kezdetét vette egy összfegyvernemi hadsereg, a 13. hadsereg bevonulása Magyarországra. Ezt a hadsereget — két másik hadsereggel egyetemben — a szovjet hadvezetőség már szeptember hónap folyamán a Kárpátoktól északra, illetve keletre, Lvov város körzetében készenlétbe helyezte. Hadseregenként hat, vagy ennél több hadosztállyal hadilétszámra emelt hadosztályok alkották e haderőt. Vagyis egy-egy hadsereg 100 000 katonából állott. Fegyverzetük a kor követelményeinek megfelelően modern volt. A hadosztályok nagy számban páncélosokkal és páncélozott járművekkel voltak felszerelve. Önálló jellegű, úgymond hadtest, elkülönített nehéz tüzér seregtestek tartoznak még a hadseregekhez, amelyek így ennek támadó tűzerejét lényegesen megemelték. Egy ilyen összetételű hadsereget, a 13. hadsereget csoportosították át 1956. október 23-án és 24-én Magyarországra. Emellett a Romániában tartózkodó szovjet erőkből október 20-án és 21-én hadilétszámra emeltek egy hadosztályt. Ez a seregtest, a 138. gépesített hadosztály (11 000 ember), október 24-én a hajnali órákban Lökösháza és Makó körzeteiben átlépte a román-magyar határt, hogy utána Budapest felé vegyen irányt. Október 23-án, 20.00 óra tájban — Gerő Ernő budapesti rádióbeszéde még nem fejeződött be — Andropov nagykövet Lascsenko altábornagyot telefonon arra utasította, hogy indítson csapatokat Budapestre. A magyar fővárosban kitört az ellenforradalom — mondotta. Ezt le kell verni, illetve a rendet, mielőbb helyre kell állítani. A tábornokot ez az utasítás nem érhette váratlanul. Éppen Fomin századostól tudjuk — 1990-ben Györkei Jenő had történésszel együtt kikérdezvén őt az október 23-ai székesfehérvári eseményekről —, hogy a parancsnokság a Különleges Hadtest egyes csapatait már a nap folyamán riadókészültségbe helyezte. Lascsenko, aki a diplomata státusban levő Andropovtól katonai jellegű utasításokat nem is fogadhatott el, valószínűleg már előzőén megkaphatta a moszkvai vezérkari főnökségről az erre vonatkozó parancsokat. így történhetett, hogy a Különleges Hadtest páncélos egységei október 23-án, 21.00 óra körül Székesfehérvár és Cegléd körzetéből úrnak indultak Budapest felé. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a magyarországi szovjet csapatmozdulatok nem az akkori magyar politikai vezetés műve volt. Gerő Ernő, az MDP KB első titkára, az Akadémia utcai pártközpontba ad hoc összehívott központi bizottsági ülésen — szemtanúk szerint — kb. 22 óra 30 perc körül beszélt Andropovval telefonon. Megegyeztek a szovjet csapatok Budapestre hozatala kérdésében. Amikor ehhez Gerő — a jelenlevő elvtársaival 69
