Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Gosztonyi Péter: Szovjet csapatok Magyarországon
kutyája” döntötte volna rabigába a magyar népet, vagy az angol—amerikai finánctőke — amely magyarországi támogatóikkal együtt — „zsákmányolta” volna ki az országot. Ettől a kegyetlen sorstól mentette meg a magyart a nagy Sztálin . . . 1955 nyaráig nem sok újdonság történt a szovjet csapatok magyarországi jelenléte terén. Az idegen hadsereg tagjai otthonosan berendezkedtek az országban. Beleszoktak jelenlétükbe. Ez annál is könnyebb volt, mert körülöttük, a magyar tájakon, szovjet minta szerint alakult át a magyar nép élete — a Szovjetunióban már megvalósult szocialista típusú állami és gazdasági struktúrákkal. A magyarországi szovjet csapatok létszáma az 1948—1955 közötti években a mai napig ismeretlen. Az ilyenféle adatok a pártállam kimúlásáig (1989) szigorú államtitkot képeztek. Tulajdonképpen nem is volt illdomos ez ügyben érdeklődni. Ez a Szovjetunió belügyinek számított! Kétlem, hogy néhány vezető kommunista politikus kivételével bárki más információkkal rendelkezhetett e téren. E sorok írója még azt sem tudja, hogy ki volt a fent megadott időben a magyarországi szovjet csapatok parancsnoka, és milyen belső rendelkezések szabályozták a szovjet—magyar katonai viszonyt. Csak annyi ismeretes, hogy a vörös katonák Magyarországon úgynevezett „bázisokban” — kaszárnya-városokban — helyezkedtek el, ahol a napirend szigorúan a moszkvai időszámítás után igazodott. A parancsnokok katonáikat lehetőleg távol tartották a civil lakosságtól, de ez főleg a sorállományra vonatkozott. A tisztek egy része — a nős és családosok — kaszárnyákon kívül kaptak elhelyezést. Érintkezésük a helybeliekkel így adva volt. Hogy mennyire éltek ezzel és milyen viszony alakult ki a magyarokkal, ez is még külön kutatás dolga lesz. 1953. március 5-én Moszkvában 73 éves korában elhunyt Sztálin. A szovjet állam élére került új politikusok — elsősorban a Szovjet Kommunista Párt új főtitkára, Nyikita Szergejevics Hruscsov —, hosszú távon változtatni kívántak a szovjet politikán. Ki akartak tömi az izolációból, a háború utáni „hidegháború” befejezésére törekedtek, gazdasági fellendülést terveztek. A nyugati világhoz való közeledés, a „szovjet” és a „kapitalista” társadalmi rendszer békés együttműködésének (és konfrontációjának) kiépítése — ez volt Hruscsov programjának lényege. A párt főtitkára (illetve hivatalosan első titkára) belátta, a sztálini alapokon nem lehet a Szovjetuniót a fejlődés útjára vezetni. A kapitalista Nyugattal való kapcsolatok kiépítése elsőrendű feladattá vált. A Varsói Szerződés létrejötte 1955-ben lényeges dolgok történtek a világban. Akkora már befejeződött — „patt” szituációval — a koreai háború, Jugoszláviával rendeződtek a moszkvai kapcsolatok. Hruscsov maga ment Belgrádba bocsánatot kérni Titótól és kinyilatkozni, hogy a Jugoszláv Népköztársaság Kelettől—Nyugattól független állam, amely a maga sajátos módján igenis építi a szocializmust. (Ezt eddig Moszkva tagadta.) 1945 óta először a nyugati vezető államok és a Szovjetunió képviselői Genfben konferenciára jöttek össze, hogy együttesen vitassák meg a világ ügyeit, lebontani próbálva az egymást elválasztó falakat. Ennek egyik eredményeként 1955. május 15-én megszületett az Osztrák Államszerződés, amelynek függvényeként az év végére Ausztria 17 évi idegen megszállás után (1938—1955) visszanyerte állami függetlenségét. Az angol, amerikai, francia és szovjet csapatok 1955. szeptember 30-áig el is hagyták az eddigi megszálló zónáikat, visszatértek hazájukba. Az ausztriai szovjet zónából a szovjet katonai szerelvények Magyarországon keresztül távoztak Ausztriából. Jóllehet ezzel az aktussal a Magyarországon útbiztosító szerepre kijelölt szovjet csapatok feladatköre megszűnt — a szovjet csapatok a hazaiak várakozása ellenére továbbra is Magyarországon maradtak. Ennek több oka is volt — eltekintve attól, hogy a szovjet csapatok Magyarországról való visszavonásának kérdése sem Moszkvában, sem Budapesten fel sem merült. Ne feledjük az időpontot: 1955 áprilisában a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségében megint csak a 66
