Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök visszaemlékezése 1944. október 15-ére (Közzéteszi: Markó György)
tudta, hogy az irodámban, illetve irodám körül helyet foglaló SS-katonák azért vannak ott, hogy engem őrizzenek. Feleségem sürgetésére Beregffy51 megigérte, hogy sürgősen ki fognak hallgatni. Én azonban azt válaszoltam, hogy rendkívül súlyos idegállapotom miatt kihallgatásra nem vagyok alkalmas. Engedjék először, hogy kipihenjem magam, de nem szuronyok és géppisztolyok között, hanem a Balaton-parton, egyébként is 14-én, amikor Balatonfüreden jártam, a Hadiakadémia megszemlélése alkalmával az összes jegyzeteimet ott magam gondosan elrejtettem, és azt senki sem találja meg. Erre Beregffy azt ígérte, hogy megbeszéli a németekkel a kérdést és ő is célszerűnek tartaná, hogy jegyzeteim alapján az utolsó 2 hónap történelmét megírjam. Én erre vállalkoztam is, és csak azt kértem, hogy addig mehessek a Balaton mellé, amíg kipihenem magamat és a jegyzeteimet összeszedem. Meg Kell jegyeznem, hogy Balatonfüreden semminemű előjegyzésem nem volt, a többit pedig 16-án délelőtt, amikor a szobámat nem hagyhattam el, elégettem. így a legfontosabb titkos naplórészleteket is, amelyeket a szárnysegédemmel nem közölhettem.52 Azonkívül sejtettem azt is, hogy azon saját kezűleg írt részletes helyzetjelentésem, amelyet a Moszkvában tárgyaló delegáció részére a Magyaror]szágban harcoló összes katonai erő helyzetét tartalmazta, a Várban levő iratokkal együtt a németek kezébe került, ami egyedül is elegendő lett volna ahhoz, hogy a németek kivégezhessenek. Beregffy és a németek között lefolyt hosszabb tárgyalás után a késő éjszakai órákban megjelentek nálam Szávay és Bán vezérkari ezredesek,53 magukkal hoztak egy kötelezvényt és jelentették, ha ezt aláírom, néhány napra lemehetek a Balaton mellé. A kötelezvény szerint becsületszóra való hivatkozással meg kellett fogadnom, hogy nem szököm meg és Szálasi ellen politikát nem folytatok. Természetesen teljesen tisztában voltam azzal, hogy mihelyt lehet, meg fogok szökni és a becsületszavamat egy ilyen társaság előtt más mérlegre kellett tennem, mint egyébként. A kötelezvényt természetesen aláírtam abban a tudatban, hogy azt nem tartom be. Mielőtt az események vázolását folytatnám, az akkor szereplő néhány urakról akarok megemlékezni. .. .54 16—17-ére éjfél után az őrség elvonult, én pedig a lakásomra távoztam. Itt a legfontosabb holmik összecsomagolása után Balatonfüredre utaztam a feleségemmel együtt. Útközben többször ellenőrzésnek voltam kitéve, mert ellenőrizték, hogy én tényleg Balatonfüredre megyek-e. Balatonfüreden csak estig tartózkodtam, este már Balatonfüredet elhagytam és Tihanyban töltöttem az éjszakát egy barátom — Mándi Márthon József55 — villájában. 18-án már egész nap csendőr járőrök cirkáltak a villa körül, főként a tihanyi révnél volt erős megfigyelés. Délután folyamán a felesleges csomagjaimat visszaküldtem Balatonfüredre egy tapolcai orvosnak a kocsijával és amikor a csendőrök látták, hogy a kocsi Balatonfüred felé halad, megnyugodva ismét a tihanyi rév felé vették útjukat. Ugyanis a csomagjaim a kormányzónál október 14-éről 15-ére éjjel lefolyt tárgyalások reményében úgy voltak elkészítve, hogy Husztra utazunk feleségemmel együtt az 1. hadsereg parancsnoksághoz. A kocsi amikor visszaérkezett, a szökésre szánt poggyásszal ismét elindultunk. [A] Balatonfüred—tapolcai útelágazásnál Tapolca felé tértünk le és Csiszár Pál ezredes56 régi barátom majorjába, Vállus-majorba mentünk, ahol az éjszakát eltöltöttem. 19-én délelőtt fiam57 telefonált Balatonfüredre, hogy nincs-e valami újság és onnan fedőnyelven közölték velünk, hogy az éjszaka folyamán egy Gestapo-század körülvette a villát, egy nyilas polgári egyén vezetése mellett két Gestapo-katona betört a villába és az ott levő rokonságot egész éjszaka vallatták. 19- e folyamán Csiszár ezredes és fiam bementek Keszthelyre, hogy egy teherautót béreljenek éspedig azon a cím alatt, hogy a fiam bútorait hozza el Kerekegyházáról (Kecskemét mellett), amelyikkel én Dunaföldváron át a Kecskemét környéki tanyavilágba akartam menni. Kaptak is egy Mateosz-kocsit,58 amelyiknek a gazdája szociáldmokrata volt és bár sejtette, hogy milyen fuvart kell neki végrehajtani, a fuvart vállalta. 20- án hajnalban indultunk Keszthelyről Balatonszentgyörgy—Siófokon át a dunaföld- vári hídhoz. Útközben egy Gestapo-kocsi körülbelül 20 percen át a tehergépkocsi nyomában jött és én feleségemmel együtt, akik a kocsiban hátul ültünk és visszafelé néztünk, azt 57
