Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 10. szám - Harmatta János: Irániak és törkök Közép-Ázsiában
wan azt is közli, hogy Sinjibü Säst, Feryanát, Samarkandot, Kast és Nasafot (Naxsabot) Buxaráig bezárólag elfoglalta.14 Ezekből a tudósításokból kiderül, hogy Barzo—Warz Buxära hephthalita uralkodója (xvaßu — xuß-) volt, aki a nyugati türkök elleni küzdelemben esett el, s akinek kelyhe egy olyan türk előkelő birtokába került, aki a nyugati türköktől elszakadva az avar vándorlás során végül a Nagy Alföldre jutott el. Az avar rovásírásos feliratok tanúsága szerint az avar előkelők a kelyhet sokáig használhatták, míg utolsó tulajdonosával együtt a megkopott ivóedényt a Kiskőrös—Vágóhíd-i temető 1. sírjába eltemették. 2. A Budapest XIV.—Tihanyi téri közép-avar temető 5. sírjából előkerült ezüst kehely talpán is olvasható a bekarcolt türk rovásírásos jelek mellett szogd és hephthalita felirat is (2. kép).15 A szogd felirat szövege pontosan egyezik a kiskörös—vágóhídiéval: IC dnk „100 dang” s szintén Buxära-i szogd írással írták. Eredetileg tehát ez az edény is 100 dang súlyú volt. Jelenlegi pontos súlya 49,9 gramm16, azonban rendkívül kopott s a használattól egészen elvékonyodott, eredeti súlyának tehát lényegesen többnek kellett lennie. így valószínű, hogy ennek a kehelynek az eredeti súlya is 82 gramm lehetett. A Buxära-i szogd írás használata azt bizonyítja, hogy ez a kehely is Buxarában készült. A hephthalita felirat szövege a következő: BauSo ßayo xoa§i]o „Bando király úr”. A Bando név sem ismeretlen e kor történetében. Pendzikent ásatásai során 6 bulla került elő a BauSo felirattal, s a Peshawar-i Múzeumban őrzik magát a pecsétkövet is, amelynek lenyomatait a Pendzikent-i bullák megőrizték.17 E leletek alapján kézenfekvő arra gondolni, hogy Bando a VI. század közepe táján Pendzikentnek lehetett az uralkodója, aki az ezüst kelyhet Buxárából szerezhette be vagy kapta ajándékba. A nyugati türk csapatok Pendzikentet is elfoglalhatták, és Bando kelyhe bizonyára más nemesfém tárgyakkal együtt zsákmányuk lett. Bandonak azonban nyilvánvalóan a Hephthalita Birodalom keleti részébe, Gandhárába sikerült elmenekülnie pecsétkövével együtt, amelyet így találhattak meg valahol Peshawar vidékén. Az avar vándorlás során, talán annak második hullámával, Bando kelyhe is a Nagy Alföldre került, avar rovásírásos feliratainak bizonysága szerint hosszú ideig használták avar előkelők. Utolsó tulajdonosa Uqus Apa tudun volt, akinek azután mellékletként a sirjába tették. E két kehely szogd, hephthalita és türk rovásírásos felirataival jól mutatja azt a döntő változást, amely Közép-Azsia történetében a VI. század közepe táján a Türk Birodalom megalakulásával bekövetkezett. A türk uralom kiterjedése az Amu-darya és a Syr-darya közének magas kultúrájú iráni városaira a türk ethnikum megjelenését is jelentette ezen a területen türk fejedelmek, katonai parancsnokok és harcosok, de türk kereskedők és iparosok személyében is. III. Ennek a folyamatnak másfél évszázaddal későbbi szakaszába nyújtanak bepillantást a VIII. század elejéről származó Mug-hegy-i szogd dokumentumok. Ezek egyike (V-8) említißytyk MLK’ pncy MR’ Y ck’yn cwr ßylk” ZKn pycw-tt BR Y” „Bayat királya, Pane (kand) uralkodója Bilga Jigin Cor, Bicut fia” 15. uralkodási évét. Ez 707/708-nak felel meg, Pendzikent tehát 692-től 708-ig egy türk fejedelem uralma alatt állott. Bayat Usrüsa- na egyik fontos, ebben a korban talán legfontosabb központja volt, amely nevének eredeti alakja az arab források Fagkar, Wagkaf orthográfiája alapján *Bayka6 formában rekonstruálható. A —rk— hangcsoport egyszerűsödését mutatja már Theophylaktos Simokattes (VII. 7,13) BukuG adata, aki szerint ez egykor az unnugurok városa volt. Ma e helynév Vág at alakban ismeretes. Bilgä Jigin Cor Usrüsanának lehetett a türk királya, akinek hatalma azonban 692 és 708 között Pendzikentre is kiterjedt. így nem véletlen, hogy a Mug-hegy-i szogd dokumentumokban egész sor türk név és méltóságnév vagy cím jelenik meg.18 Ezek közül elsőként érdemes említeni Ot tegint (’wttkyn), akinek apja is a türk yyysyy *Qisiq nevet viseli, de akinek szogd ragadványneve — Nidan — is van, s aki Navekat (Suyabtól keletre a tu folyó jobb partján) uralkodójától 62
