Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 10. szám - Tolnai Ottó: Új Tolnai lexikon (irodalmi forgatókönyv)

a dél aranytűjére szúrva a fenéken az órjás nyögő prizmában vonaglik így a tengericsillag a rost (lezonit) raszterén körül a lezonitlila kontúrba ölelt gomolygása akárha egy magamfajta széplélek (szépia) indigó-pánikja de induljunk újra a zöld a sárga a kék átlók mentén EZ A REND ha kell ott a gipszfogódzók induljunk újra naponta a kép fehér fennsíkja felé 67. Hát igen, itt van ez a bizonyos fehér dog is — amely afféle védjegyemmé lett az időben. Volt egy valódi fekete dogom. 68. A fekete kutya fényképe. 69. Bicskei Zoltán rajza a fekete kutyáról. 70. Szeretett itt feküdni a lábam mellett, a fehér szőnyegen, a fehér dog alatt. De elütötte az autó, egy vendégmunkás drága autója. Adorjánnál van eltemetve. Ez az angyali lény valójában annak a fekete kutyának a szelleme. 71. Most, lám, fekete dogom helyett kaptam egy fekete hollót. És akkor most valójában ennek a fekete madárnak a képében tért vissza hozzám. Értem. Megboldogult Sziveri barátom, ha eljött hozzám és megpillantotta kutyámat, mindig azt bizonygatta: a dog olyan kutya, amely halála előtt felfalja gazdáját. . . A holló az a madarak között, ami a dog a kutyák között. 72. Ismét a fehér dog képe. A népdal azt mondja: Fekete hollóból sosem lesz fehér — jóllehet fehér holló tényleg van (míg fehér dog nincs), csak ritka ... 73. A holló. 74. A Szerző görnyedt háta. 75. Amikor a Színész olvasni kezdi Antoan Artaud Van Gogh-könyvének részle­tét, úgy tűnik, a holló szólalt meg. „Szólt a Holló” „Az előbb elmondottakkal a Holló című képére céloztam, melyet Van Gogh néhány órával halála előtt festett, hasában a halálos lövéssel. Nem mindennapi látvány, amint egy halálos lövéstől kínzott ember vásznára fekete hollókat fest valamiféle fakó síkságon, mely üres, de borvörös, mint egy szégyentől, lelkiismeret-furdalástól, reménytől, örömmámortól, ijedtségtől meg- részegült alkoholista teste. Egyetlen festő vásznán sem látni ezt a különös feketét, a hollók szárnyának a leszálló este gyenge fényében megcsillanó piszkos feketéjét. És ott lenn, miről panaszkodik a Föld a ragyogó hollók szárnyai alatt? Ragyogóak a madarak, mert az utánozhatatlan Van Gogh egyszerűen, sajátos állati fényük­ben ábrázolta őket.” 76. A Szerző keze. Egy verset kezd írni. írás közben motyog, hangosan mondo­gatja is. annyi rossz verset olvastál írtál is jónéhányat tudhattad volna ez lesz a vége tudhattad volna 20

Next

/
Thumbnails
Contents