Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Árpás Károly: Vízmélyben gomolygó éj (Baka István: Égtájak célkeresztjén)
A birkózás 14 állomása A fenti idézet istenkáromlás lehetne, ha kiragadnánk a szövegkörnyezetből. Ám szó sincs erről: a kötet versein végig érződik az a küzdés, amely egy emberi léptékkel nem mérhető lénnyel folyik. Baka Isten-képe a középkorig nyúlik visz- sza. A korai eretnekmozgalmak Isten — Sátán egyenrangúsága nemcsak verseiben tűnik fel — Körvadászat, Sátán és Isten foglya, A Nagy Vadász, Circus Maximus —, hanem elbeszélésében is: Vasárnap délután. A felfoghatatlan Istentettek gyakran tűnnek embertelennek, sokszor a szó köznapi értelmében is. A félelmetessé váló emberi világ tükrében a fenti is értéktelenedik, gondoljunk a Szürkület, az Angyal, a Halottak éje vagy a Szonett és ellenszonett megoldásaira. Innen nézve már nem tudhatjuk, hogy az Úr csupán „Égi Vak” vagy „részeges sírásó”, akit így láttat a Vörösmarty-töredékekben-. ... S a sírt hol nemzet süllyed el Köszönti Isten a világra A Baka-versekben inkarnálódó Isten rosszindulatának legláthatóbb bizonyítéka, hogy az őt megcsúfoló emberi világ létezhet. Hosszú évek után azonban Baka — akárcsak a bibliai Jákob — talán rátalált az irgalomra és az áldásra is. Mert ahogy a toposzban az Ismeretlen kénytelen részeltetni Jákobot, a küzdőt az áldásában, ugyanúgy Bakának is sikerült — érezzük — megragadnia az ő Ismeretlenét ... a kérés mindenesetre elhangzik: Talán te írod, Istenem, a föld színére versedet? Hozzád fohászkodom — nekem add meg, hogy benne rím legyek! És hogyha rímnek engemet elég tisztának nem találsz, beérem azzal is — legyek verseidben asszonánc! (Tájkép fohásszal) A lánc szemei A kötetszerkesztés elve Ady óta általános gyakorlat: a ciklusokba rendezett versek újabb jelentéssel gazdagulhatnak. A költő azonban eltér a Mestertől, Ady 56 ciklusából 10-nek nem verseim a címe, s a cimadó versek 5 kivételével a ciklusok közepén, első harmadában találhatók. Baka 14 ciklusában a Háborús téli éjszaka kivételével a címadó vers a ciklus végén található. E megoldással láncszemszerű kapcsolat jön létre, hiszen a cikluscím és a címadó vers foglalja keretbe a tematikus egységű műveket. A tudatos szerkesztés mellett szól, hogy a Magdolna-zápor (1975) eredeti 4 ciklusából csak 1 volt ilyen, a Tűzbe vetett evangélium (1981) 5 ciklusából 2, mig a Döbling (1985) valamennyi ciklusa (4) e rendezőelv szerint épült fel. Tekintsük át az új kötet új ciklusait! A LEGENDA, HÁT LEHULLASZ korai versei erős József Attila-hatást mutatnak, de nem bántó ez a követés. A későbbi Baka felé mutat az éjszaka motívumának kidolgozottsága. Ez az éjszaka nem napszak, hanem korszak, ennek a felfedezése teszi nyomasztóvá a verseket. A KÖNYÖRÖGJ ÉRETTEM ciklusban jelenik meg először az ellenséges Isten, míg a szerelmi témát feldolgozó Ballada a népköltészet, a népi hagyomány és hiedelemvilág felé nyit. A harmadik ciklus, a FEGYVERLETÉTEL verseiben érezhető Ady hatása. Nemcsak a nemzeti téma megjelenése, hanem az alakzatok, a szimbólumok is a Mesterre utalnak. Ezt ellensúlyozza az első Vörösmarty-betét: Vörösmarty, 1850., Vázlat A vén cigányhoz, Fegyverletétel. Baka a természet emberivé változtatásával egészíti ki az első ciklusokban felvázolt világ embertelenségét. Legszebben ez a Vázlat A vén cigányhoz soraiban sikerült: A rétek már kezesedve ringatják a csendőrlovak árnyát. A tó reszkető varrólány, az ég hóhéringét ráncolja gondosan báli ruhák fodraivá. A SZAKADJ, MAGDOLNA-ZÁPOR költeményeiben ismét előtérbe kerül a magánélet. A Könyörgés lányom életéért Kosztolányit juttatja eszünkbe (Most elbeszélem azt a hónapot. . .), ezt az érzést erősíti a Gyóntató fehérség evokációja is: .. . hazám is méltán nem fogadott fiának A kisszerű élet-tények lét-telenné változtatják az embereket, a jajszó, a KYRIE ELEISZÓN talán áthatolhat a közönyön. Talán . . ., hiszen ebben a ciklusban teljesedik ki a zápor-motívum (Változatok egy kurucdalra II., Ingemet varrják stb.), amely az embereket kiszolgáló természet vádiratává lesz. (Gondoljunk még a Vörösmarty Előszó tavaszára!) Az ötödik ciklus három verse kelet-európai régióba ágyazza be a nemzeti problematikát. Hogy Bakának mennyire sikerült megragadnia a lét-fenyegetettség hangulatát a Bolgárok, a Székelyek és a Janira hidján című alkotásaiban, azt egy plágium is bizonyítja (Somogy 1981/1). A TŰZBE VETETT EVANGÉLIUM címében őrzi Adyt, de jelzi az elszakadást is: Baka ekkor válik önálló költővé. Az ősz és a tél jelentései az éjszakához és a záporhoz kapcsolódva adják 88
