Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 9. szám - Árpás Károly: Vízmélyben gomolygó éj (Baka István: Égtájak célkeresztjén)

meg létünk koordinátáit. Nem véletlen, hogy a kötetünk címe, az idézetrészlet ugyanitt található: kiemelés a Körvadászat utolsó (!) sorából. Isten és Sátán kártyapartijában az élet a tét, minden élet... .. . a láthatár, mint hajszál összezárul, s égtájak célkeresztjén megáll és vár a vad. A hetedik ciklus hosszúverse az Ady Endré­nek ajánlott Háborús téli éjszaka, a költő történe­lemképeinek egyik remeke. A 9 egységből álló mű páratlan darbjai a „Különös éjszaka ez” ana- forikus ismétlésére füzetnek fel — így is utalva az Emlékezés egy nyár-éjszakára című Ady-vers­re, s így fonódik össze az Ady-életmű, Baka Ady- élménye és a 20. század történelme. Itt áll előt­tünk tökéletesen Baka beleképzeléses technikája, amely a későbbi jeles művek forrása lesz. A ké­pek, montázsok, a zeneiség nemcsak Ady, K. Kraus, R. Musil, M. Krleza pusztulásba rohanó Monarchiáját idézik elénk, hanem fölénk tornyo­sul egy másik végzet is: a miénk. Az ISTEN FŰSZÁLA ciklusában már kö­zöttünk is jár ez a végzet: A Nagy Vadász. Dísz­let-világunk Patyomkin-értékei között botlado­zunk, mint az Én, Thézeusz című kisregényének kiskatonája — vajon mi ad értelmet az életnek? Különösen, ha erre a világra már nincs is raci­onális magyarázat. A MEFISZTÓ-KERINGŐ pokoli versei azt mutatják, hogy ebben a világban az Ördög, a Halál van otthon igazán. S mit ad a filozófia, a világkép? ... a tükör széttört, és széttört a látvány s ki megpróbálja összerakni, össze- zagyvál tükör- és látszatcserepeket.. . A tükör széttört A Monarchia halálmenete jövőnket vetíti elénk, amelynek végén A tavak ablakát betörve, mint szétdurrant pezsgőspalack, vízmélyig gomolyog az éj. T rauermarch Ezt a létélményt erősítik meg a HALOTTAK NAPJA pillanatfénykép-élességű versei is. A költő gyermekkoráig visszanyúlva (Halottak napja) próbálja látómezejébe fogni ezt a pusztu­lásra ítélt és pusztító világot. De profundis és Circumdederunt — az egyén magárahagyatottsá- gát szólaltatják meg ezek a versek. Van-e még esély, lehet-e menedék? E problémakör a Döbling központi magja. A hat versből álló ciklus/hosszú vers nem a refor­mert, nem a legnagyobb magyart állítja a fénybe, hanem a Napló vívódó, a cselekvéstől elzárt, ön­nön kétségeivel is küszködő Széchenyijét. Az Ilia Mihálynak ajánlott költeményben Bakának sike­rül megmenteni a romantikus vátesz nemzetsor­sot formáló szavainak hitelét és a döblingi ka­rosszékből üzen a 20. századnak. A BALCSILLAGZAT versei, mint a tóba vetett kő körkörös hullámai az előbbi gondola­tokhoz kapcsolódnak. Az ismerős képekből és témákból kiemelhető az Átutazóként című elégi­ája, amely a Margit című kisregénye epilógusa­ként is felfogható. E versben újabb jelentéssel gazdagította a nyugatosok óta használt állomás­képet. A PREL ŰD zenei témájú ciklusból érezhetően hiányzik a félreértés miatt kimaradt Graves-díjas vers: Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban. A nyitóverset korábban értékeltük (Tiszatáj 1990/4), de a Vörösmarty-töredékek azért is meg­említendő vers, mert a második „Bach-korszak” ellen lázadó költészet egyik gyöngyszeme. A Ha- lál-boleró ritmusába egy 18. századi svéd rokokó lírikus verszenéjét menti át Aranyra emlékeztető könnyedséggel. A zenei építkezésű költemények­ből kiemelném a Caspar Hauser című versét, amely a Hamlet-élmény nagyszerű interpetálása. A TÁJKÉP FOHÁSSZAL ciklus alapjában tér el az eddigiektől. Az első jel a szonettforma túlsúlya: a 7 versből 4 szonett (valójában 8 szo­nettet olvashatunk). Baka eddig a kisformák kö­zül a 16 soros, 4 versszakos formát kedvelte. Véleménye szerint ebben kedvezőbben érvénye­síthető a petrarcai szonett kompozíciós elve, ráa­dásul jobban kapcsolódik a nemzeti hagyomá­nyokhoz is. Valóban, a 88 versből 32 ilyen, ennél rövidebb, nem szonett csak 11 található. A zárt forma azonban nem akadály a műfordí­táson iskolázott költőnek. Egyik legjelentősebb szonettje az Aeneas és Didó. A Brodszkij ihlette mű messze fölülmúlja a Nobel-díjas költő versét (Didó és Aeneas). Ekkor még Aeneasszal szól a költő, az azóta írt Farkasok órájában E/l. sze­mélyben vall elveszített és eljátszott lehetőségei­ről. A Mágikus szonettek bravúrja sem feledteti a második szonett gyengeségét: az ars poetica súlyát nem bírja el a középkor végi misztikához visszanyúló első szonett ötlete. Míg a magányban fogódzót nyújtó mitosz hiányzik a Szonett és ellenszonett soraiból, a Thézeusz erre épít, akár­csak a már említett hasonló című kisregénye. S ebben az ellehetetlenülő és ellehetetlenítő vi­lágban jelenik meg a Tájkép fohásszal segítő Iste­ne. Könyvtükörkép Válogatott és új versek — ez az alcím, 20 év terméséből szemelgette a szerző. Karcsú könyv a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadása, noha tartal­mazza az előző köteteket is: mit kezdhetünk vele? Tenyerünkbe simul, társunkká válik, szüksé­günk van rá. Baka István harmonikus egységbe foglalta a hagyományos formákat és a modern 89

Next

/
Thumbnails
Contents