Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1. szám - Tóth Pál Péter: A szomszédos országokban élő magyarság iskolaügye
1945-öt követően a korábbi időszakhoz viszonyítva a magyar nyelvű óvodai és iskolai hálózat jelentős bővülése következett be. Az óvodai hálózat vonatkozásában ez azt jelentette, hogy 1947/48-ban kb. 300, 1977/78-ban pedig 664 magyar nyelvű és 426 magyar tagozattal rendelkező óvoda működött. E kezdeti időszakban a magyar nyelvű elemi iskolák száma is jelentősen nőtt. Az 1947/48-as tanévben például már 1800 volt a magyar iskolák száma. A változás 1948 decemberében, a Román Munkáspárt nemzetiségi kérdésről kialakított állásfoglalását követően következett be. Számos intézkedés mellett ekkor az addig egyházi kezelésben lévő elemi, illetve középiskolákat államosították. Fokozatosan csökkent a magyar iskolák száma és nőtt a közös, azaz román igazgatású intézményeké. Az 1970/71-es tanévre az elemi iskolák száma 1337-re csökkent, a 70-es évek második felében pedig 1276 általános iskolában és tagozatban tanítottak magyar nyelven. A középiskolák számának csökkenése még drasztikusabb volt. Amíg az 1947/48-as tanévben ugyanis 180 magyar tannyelvű közép- és szakközépiskola működött, addig az 1979/80-as tanévben már csak 12 volt a magyar tannyelvű, illetve 108 intézményben még magyar tagozat működött. Ezekben az intézményekben ekkor összesen 36 416 fő tanult. Ez azonban ma már a múlté, mert jelenleg önálló magyar tannyelvű középfokú oktatási intézmény nincs Romániában. Az 1981. évi oktatási törvény tovább nehezítette a magyar nyelvű iskolák helyzetét, ettől kezdve ugyanis 36 fő alatt nemzetiségi osztályt nem lehetett indítani. Igen súlyos probléma, hogy a végzett tanulóknak jelenleg több mint 70%-a nem tanul tovább. Ennek következményei máris nyilvánvalók, s ha ez a folyamat nem szakad meg, következményei kiszámíthatatlanok. Amennyiben a különböző források alapján összevetjük az egy—nyolc osztályba járó magyarul tanulók számát az összes általános iskolákba járók számával, akkor a következőkről számolhatunk be. 1976-ban az összes tanulók száma majdnem 3 100 000 fő volt. Közülük — becsült adatok alapján — 271 000 fő volt a magyar anyanyelvű tanulók száma. A magyar anyanyelvűek közül azonban majdnem 100 000 fő nem anyanyelvén tanult. 1985-től — a magyar tanitási nyelvű iskolák felszámolásával párhuzamosan — nagymértékben csökkent a magyarul tanulók száma. Ekkor a 273 000 főre becsült magyar anyanyelvű tanulóból 80 800 fő tanult magyar tannyelvű iskolában, s ekkor már több mint 192 000 magyar anyanyelvű tanuló nem anyanyelvén tanult. 1986-ra a magyarul tanulók száma alig több mint 60 000-re esett vissza, s 210 000-re nőtt azoknak a magyar anyanyelvű tanulóknak a száma, akik román tannyelvű általános iskolában tanultak. A magyar tannyelvű iskolahálózat leépítésével párhuzamosan megnövelték a románul tartott órák számát és órakeretét. A legújabb ismeretek szerint már egyetlen román nyelvű tanuló esetében is az osztályokban az oktatást román nyelven kell folytami. A magyar tannyelvű oktatási intézmények felszámolásában fontos szerepet játszott a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények megszüntetése. A kolozsvári magyar egyetemet 1959-ben kétnyelvűvé tették, majd fokozatosan kiszorították a magyart, mint oktatási nyelvet az egyetemről. A 80-as évek közepétől hasonló folyamat játszódott le a többi, addig magyar tannyelvű Képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskolán, a temesvári Műszaki Egyetemen, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, valamint az 1976-ban kétnyelvűvé alakított Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. A fenti körülmények között a tanítók és a tanárok utánpótlásának biztosítása, továbbképzése reménytelen helyzetbe került. A magyar nyelvű óvónő- és tanítóképzés Nagye- nyed, Nagyvárad és Székelyudvarhely egy-egy szakközépiskolájába szorult vissza. Az utóbbi évek gyakorlatává vált, hogy a magyar nemzetiségű tanárok számára lakóhelyüktől távol, román falvakban ajánlanak fel munkahelyeket, helyüket pedig román nyelvű tanárokkal töltik be. 1986/87-ben például a többségében magyarok által lakott Hargita megyében 230 román pedagógust neveztek ki magyar iskolákba, és csupán 15 magyar nemzetiségűt. (1985-től a magyar nemzetiségű végzős diplomások képzettségüknek megfelelően csak a regáti megyékben helyezkedhetnek el.) S3
