Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1. szám - Tóth Pál Péter: A szomszédos országokban élő magyarság iskolaügye

Románia felsőfokú intézményeiben a magyar nemzetiségű hallgatók aránya a 70-es évek végén, a 80-as évek elején 4-5% között mozgott. (Az 1977/78-as tanévben 7497 fő, az 1979/80-as tanévben 9627 fő volt a magyar nemzetiségű diákok száma.)

Ara-Kovács Attila az Európa Parlament előtt 1989. február 21-én elhangzott beszédében (Motolla, 1989. március 3. p.) azt fogalmazta meg, hogy a magyarokkal szemben érvényesített numerus clausus következtében az egyetemet végző magyar nemzetiségűek aránya 1986-ban 1,5%, 1988-ban pedig talán a 0,8%-ot sem érte el. Más becslések szerint ez az arány jelenleg 2% körül van. A magyar nyelvű képzés a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszék tevékenysége keretében kb. 60 hallgatóra terjed ki, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán pedig 10 hallgatót érint.

3.) Ausztria

1938-ban a német uralom még hat magyar iskolát talált és szüntetett meg. 1945 után — bár újból lehetőség nyílt az anyanyelvi oktatásra — a szülők kérésére több helyen németül folyt továbbra is az oktatás. Ennek ellenére a 60-as évek végétől — az elemi iskolákban (Alsóőrön, Felsőőrön, Felsőpulyán és Őrszigeten) már valamivel több mint 400 tanuló részesült magyar nyelvű oktatásban.

A korábbi időszakhoz viszonyítva változást jelent, hogy az általános iskolában Alsóőrön és őrszigeten heti három órában a magyart kötelező tárgyként tanítják, Felsőőrön, illetve Felsőpulyán pedig a magyar nyelv szabadon választható tantárgy lett. Mindezek mellett a felsőőri polgári iskolákban kb. 70 fő részesül még magyar nyelvű oktatásban.

A magyar nyelvű középfokú oktatás feltételeit csak az 1981/82-es tanévtől biztosították. Ettől kezdve a felsőlövői gimnáziumban magyar nyelvi tagozat (kb. 40 fő) kezdte meg a működését. Az elmúlt tanévtől kezdve a felsőpulyai gimnázium ún. pannóniai osztályának tanulói kötelező tárgyként tanulják a magyar vagy a horvát nyelvet.

A 80-as évek elejére jutott el Ausztria oda, hogy a bécsi egyetemen megindították a magyartanítást. Ez nem elhanyagolható segítséget jelent a pedagógushiány mérséklésében, amely Ausztriában a magyar nyelvű oktatás egyik legnagyobb problémája.

4.) Jugoszlávia

Az 1938/39-es tanévben 183 négy- és hatosztályos elemi iskolában folyt magyar nyelven a tanítás. Ezekben az iskolákban 27 915 fő tanult. A pedagógusok száma akkor 374 fő volt. A II. világháborút követően jelentős változás következett be. 1951/52-es tanévben csak a Vajdaságban 231 nyolcosztályos iskolában tanítottak magyarul. A tanulók létszáma pedig 33 533 főre, a pedagógusoké pedig 544 főre emelkedett.

A középfokon ekkor 6 önálló és 41 tagozatos gimnáziumban oktattak magyarul. S ezekben az iskolákban 1379 fő tanult. A pedagógus-utánpótlást két tanítóképző, illetve 17 tagozat biztosította, ahol a tanulók száma 452 fő volt. Ez a folyamat az iskolák összevonása, átszervezése stb. következtében a hatvanas évek közepén megtört. Ennek eredményeként 1964/65 és 1974/75 között:

a) A magyar tannyelvű általános iskolák száma 239-ről 178-ra, a tagozatok száma pedig 1577-ről 1430-ra csökkent;

b) A tanulók létszáma pedig 46 561-ről 34 577 főre csökkent. Szerencsére azonban ez alatt a tíz év alatt a pedagógusok száma nem csökkent, hanem még némileg nőtt is (számuk 2083-ról 2151-re emelkedett).

A Vajdaságban az 1969/70-es tanévben 46 677 magyar nemzetiségű tanuló járt általános iskolába. A tanulók 82,2%-a magyar tannyelvű, 18,7%-a pedig szerbhorvát nyelvű tago54