Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 5. szám - Jurij Vella: Üzenetek szálláshelyemről (fordította: Buda Ferenc)
meghitt bejáratában és a te tágas, világos, berácsozatlan, keresztül-kasul ragasztott, égszínkék rámás, nyikorgó fatáblás ablakodban, párkányán székfűvirággal és a keretből előmosolygó édesanyáddal. Az ég a mezőre, a tenger vizére vagy a tundrára is leheveredhet s a nehéz vadászat, halászat vagy a gyomlálás után ott megpihenhet. Az ég a világ fölött lebeghet fönnebb a csillagoknál, napoknál, fönnebb a galaxisoknál. Az ég pihekönnyű lehet és zajtalan, akár a pillangók röpte. Gyártani lehet-e eget? Nem! Nem!!! Más eget nem ismerek. Nem! Más ég nem is lehet. Nem! Az nem lehet, hogy ne ég legyen az én egem, ez a százarcú, színes, mely alatt ott laksz te is. MÁSFÉLE ÉG Fiacskám, ne csak jó eget szemelj ki magadnak. Derék ember, szorgos halász meg vadász számára bármilyen ég alkalmas az életre. (Nagyapám tanácsaiból) Az ég ha felhős, akkor is ég marad. Az ég ha felhőtlen, akkor is ég marad. 17
