Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 5. szám - Faludy György: Barátnő barátnőjéhez, CIX. Szonett, CX. Szonett, CLXIII. Szonett, CLXV. Szonett, CLXXVIII. Szonett (versek)

szerelmes férfi az ágyban, mint inkább perpetuum mobile, masina.

Hogy meg ne bántsam, füllentettem: férjem (szegény Konrád!) gyanakszik s hogy remek vívó. Zokogtam: mert ha öt — a taljánt — baj érné, nyomban öngyilkos leszek.

Ez hatott. Egyébként is mindig viszket a talpa: menni, menni, újabb nőt találni! Tehát odaadtam néki címed. Használd, míg futja az erőd.

Üzleteitől tartsad magad távol és titkaidba be ne avasd őt.

Aztán, erre érdemes barátnődnek továbbítsd, ahogy én adom tovább.

S hogy ne szidjon, míg veled végighenceg Európán, adj végül néki át néhány tallért, mivel voltaire-iánus s egy rókafarkat, merthogy babonás.

(Budapest, 1936)

CIX. Szonett

(Külvárosi felhőkarcolók, 1)

Mindet kockás papíron tervezték meg, ezért nincs bennük kör, boltív — csak négyzet. Emberen túli méret szerint épül, jókedv, művészet, ízlés, szépség nélkül;

a szem felnéz s mindjárt lecsúszik róla, nem úgy mint Firenze vagy Zaragoza házairól. Falán penészes festék; betonja reped, — mert így építették

magas ketrecnek, amely múlik-mállik, s pusztul, míg minden felvonót leállít: akkor szétverik. De nem ez a vége:

még undokább szörny kerül a helyére, mert ez az üzlet: ha a bér kaszárnyák sorát ötven évenként lekaszálják.

2

(Torontó, 1982)