Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 4. szám - Móricz Kálmán: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulása
A levél nem marad hatástalan. Megkezdődik a párbeszéd, formálódik a kompromisz- szum. Arról egyelőre szó sem lehet, hogy állami intézményként hozzák létre ezt a szervezetet (nincs rá pénz — így az indoklás), de egy társadalmi alapon működő, öntevékeny társaság létrejöttét a terület vezetői nem ellenzik. Ebben a patthelyzetben 1989. január 21-én áll be fordulat, amikor is alakuló gyűlését tartja a Sevcsenko Anyanyelvi Társaság területi szervezete, amelyen a magyar értelmiség képviselői is jelen vannak. Kezdeményező csoportba tömörülnek és elhatározzák az Ukrajnai Magyar Anyanyelvi Szövetség megalakítását. Időközben a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének területi szervezete újabb elképzeléssel áll elő: a magyar szövetség alakuljon meg ennek a szervezetnek a kebelén belül. Február közepén egyeztető megbeszélésre hívják össze az érdekelt feleket. „Jurij Dzsurdzsa, a SZBTSZ területi szervezetének vezetője: (. ..) Alapszabályunkban az áll, hogy szövetségünk hatáskörébe nemcsak a nemzetközi kapcsolatok tartoznak, hanem a Szovjetunióban élő nemzetiségek problémái is. (...) A minisztertanácstól olyan tájékoztatást kaptunk, hogy az állam nem fogja dotálni a most alakuló társadalmi szervezeteket, nincs rá pénz. Vagyis anyagilag nekünk kell felkarolni őket. (. . .) Az első időkben minden tagszervezetnek tudnánk biztosítani egy-egy fizetett állást, később pedig a járásoknak is. Bállá László író: Az én személyes véleményem az, hogy kezdetnek egy ilyen megoldás elfogadható, de semmiképpen nem adhatjuk fel azt az igényünket, hogy állami támogatással, állami intézményként is megalakuljon a szövetségünk. (.. .) Lusztig Károly újságíró: Amennyiben a szervezés már ezen a vonalon indult el más köztársaságokban is, és nekünk is ezt javasolják, én ezt látom perspektivikusabbnak, ebben látok több fantáziát — és aztán az idő megmutatja. Fodó Sándor: Itt elvi különbségről van szó. Az, amit mi kezdeményeztünk, alulról szerveződő, a hatalomtól teljesen független szervezet, a másik viszont felülről megadott valami.” A konzultációk tovább folytatódnak, a területi pártbizottság is összehív egy megbeszélést, így lesz a megalakítandó szervezet neve a Szovjetunióbeli Magyarok Kulturális Szövetsége, majd 24 órával az alakuló gyűlés kezdete előtt Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Másnap a termet zsúfolásig megtöltő tömeg egyhangúlag fogadja el a Szövetség Alapító- levelét és Alapszabályát. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Alapítólevele. I. A KMKSZ öntevékeny társadalmi szervezet. Kezdeményezőcsoportja (Bállá László, Debreceni Mihály, Dupka György, Fodó Sándor, Gazda Albert, Jánki Endre, Móricz Kálmán, Turóczy István, Varga Béla, Zselicki József) 1989. január 21-én a Sevcsenko Anyanyelvi Társaság kárpátontúli szervezetének alakuló gyűlésén jött létre és nyilvánította ki egy hasonló szervezet megalakítását célzó szándékát. A Szövetség alapításának ideje 1989. február 26. Székhelye Ungvár. II. A KMKSZ célja az Ukrán SZSZKSZ Kárpátontúli területén élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományának, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelme. III. A Szövetség a lenini nemzetiségi politika elvei alapján, a SZSZKSZ és az USZSZKSZ Alkotmányának, törvényeinek tiszteletben tartásával fejti ki tevékenységét, elősegíti a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormány- és párthatározatok megvalósítását. Működése az öntevékenység, a nyíltság, a demokrácia elvein alapul IV. A Szövetség alapvető feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális értékek megóvásához és gyarapításához, az anyanyelv megőrzéséhez és használati körének bővítéséhez, más nyelvekkel való egyenrangúságának szavatolásához, műemlékeink megőrzéséhez, szellemi és tárgyi örökségünk közkinccsé tételéhez; a magyar nyelvű oktatás és 81
