Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 4. szám - Móricz Kálmán: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulása

művelődés feltételeinek javításához, színvonalának emeléséhez; a szovjetunióbeli magyarok és az egyetemes magyarság, a magyarok és más nemzetbeliek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez.

V. A Szövetség tagja lehet nemzetiségi vagy világnézeti hovatartozásától függetlenül minden szovjet és külföldi állampolgár, aki elismeri a Szövetség Alapszabályát.”

Részletek az Alapszabályból (a teljes szöveg megjelent: Kárpáti Igaz Szó, 1989. március 4.; Szovjet Irodalom, 1989/6.).

„(. . .) A Szövetség figyelemmel kíséri a nemzetiségi kultúra fejlesztésére, az anyanyelvi oktatásra vonatkozó alkotmányos jogok érvényesítését, véleményezi azt, javaslatokat dolgoz ki az állami, párt- és más társadalmi szervezetek számára, tevékenyen részt vesz a feladatok megvalósításában. Szorgalmazza a magyar nyelv akadálytalan használatát a magyarok által is lakott településeken, a magyar nyelv egyenrangúságát más nyelvekkel a köznapi érintkezésben, a hivatali ügyintézésben, és szorgalmazza az ehhez kapcsolódó személyi feltételek biztosítását. (.. .)

Szorgalmazza, hogy azokban a helységekben és kollektívákban, amelyekben a magyarság részaránya számottevő, vezető állás betöltésének feltétele legyen a magyar nyelv tudása. (. ..)

El kívánja érni, hogy a magyarok lakta települések névtáblái, a hivatalok, intézmények, üzletek feliratai magyar nyelvűek is legyenek. (. . .)

Elősegíti a magyar kulturális értékek gyarapodását és azok népszerűsítését más nemzetbeliek körében, szorgalmazza a magyar nyelvű kiadványok körének bővítését az igényeknek megfelelő példányszámban. (. . .)

Előmozdítja történelmi múltunk feltárását, hiteles bemutatását, a fehér foltok felszámolását. (. . .)

Részt vállal a magyar nép nemzeti ünnepeinek, kulturális, történelmi évfordulóinak méltatásában. (...)

A Szövetség vallja: az internacionalizmusnak minden nemzetiség és nép esetében kétoldalúnak, kölcsönösnek kell lennie, elő kell segítenie a nemzeti azonosságtudat megőrzését és elmélyítését. A Szövetség elhatárolja magát a nacionalizmus és sovinizmus minden megnyilvánulásától, az ilyen nézetek terjesztőit kizárja soraiból. (. . .)”

Ugyanitt, az alakuló gyűlésen hangzanak el Pavlo Csucska professzornak, a Sevcsenko Ukrán Nyelvi Társaság helyi szervezete elnökének üdvözlő szavai is.

„Tisztelt magyar barátaink! A Sevcsenko Ukrán Nyelvi Társaság nevében szívélyesen üdvözöljük Önöket a mai napon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakítása alkalmából. Mi, ukránok, jól tudjuk, hogy a magyar nyelv és a magyar kultúra fejlődésének útjában ugyanazok az akadályok és problémák állnak, mint a mi anyanyelvűnk esetében. Nem nézhetjük tovább, hogy a kárpátaljai ukrán és magyar lakosság között egy bizonyos elidegenedés van folyamatban. Évről évre csökken azok száma, akik ismerik a másik nemzetiség nyelvét, történelmét, kultúráját. Meggyőződésünk, hogy Kárpátalja ukrán és magyar értelmiségének együttműködése nélkül ezeket a gondokat megoldani nem lehet. A problémák sikeres és mielőbbi felszámolása érdekében a mi szövetségünk felajánlja szoros együttműködését az Önök újonnan alakult szövetségének.”

A Szövetség megalakul, de hivatalos elismerése még jó ideig várat magára. Bejegyzését a területi végrehajtó bizottság április 18-ára tűzi ki, majd május 18-ára halasztja. Aztán az újabb határidő május 23. Ekkor napirendre is kerül a kérdés, ám a testület nem teljes, és a területi tanács vb-elnökének, valamint a területi pártbizottság első titkárának távollétében nem vállalja a döntés felelősségét.

Öt nappal később a KMKSZ területi választmánya Csapon ülésezik, és a következő állásfoglalást fogadja el:

„1989. február 26-án Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Március folyamán a Szövetség elnöke írásban kérte a Szövetség bejegyzését a területi tanács végrehajtó bizottságától. Azóta az ügyben döntés nem született, annak ellenére,

82