Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 4. szám - A szellemi érték megsemmisíthetetlen - Emir Kusturica beszéde az AVNOJ-díj átadásának ünnepségén
Ha tény is, hogy emiatt a függőleges korrupció miatt, amely hatalmába kerítette a széles néprétegeket és amelyben nálunk meg nem keresett pénzt, valamint bepucolatlan házakat osztogatnak, a Honeckerhez hasonlókat pedig nem lehet letartóztatni, biztos, hogy mindannyian Európát akarjuk. Az arra vezető vonatra azonban nem szállhatunk fel az olyan politikusokkal, akik Honeckerrel, Ceau§escuval, Hodzsával és Zsivkovval párhuzamosan építették ki karrierjüket. Nem szállhatunk fel azokkal sem, akik ma az említett politikusok követőiként és jó tanulóiként uralkodnak. Nem tarthatunk velük, mert Európába nem juthatunk be törlesztetlen adósságokkal. Emberi szükségletek Hajlok arra a véleményre, mint Václav Havel egyik hőse, aki azt mondta, hogy a kommunistáknál csak az antikommunistákat gyűlöli jobban. Nem abban van tehát a lényeg, hogy bárki is közülünk gyűlöli vagy szereti-e a kommunista ideológiát. A dolgok lényege abban rejlik, hogy a politikai koncepció a mindenben kispolgári, klausztrofóbiás, elfojtott dühű egypártrendszer monarchisztikus uralmán nőtt ki, nem pedig a reális emberi szükségleteken, és nem tette le az idő vizsgáját. A dolgok állásából ítélve azonban ez a koncepció és ez az ideológia megvárja a vérontást, hogy helyére ne az kerüljön, amit ideológiának neveznek, hanem színvonalban felette áll. A primitív ember úgy teremtett rendet a káoszban, hogy osztályozta a fogalmakat, nevet adott neki, és szent könyveket hozott létre, mint a kommunikáció médiumát. Korunk embere a politikában a meg nem értés médiumát vezette be, mert a vallásos könyv a metafizikai fogalmak tára, tankönyv. Én személyesen a Jugoszláv Kommunista Szövetséget és ideológiáját mint kérdéses médiumot, mint a jugoszláv fejetlenség középpontját látom, mint egy olyan valamit, ami félbeszakítja és lehetetlenné teszi a kommunikációt a jugoszláv térségen. „A helyzet összetett” Mi most átvesszük az AVNOJ-díjat, amelynek felépítésébe a Jugoszláv Kommunista Szövetség is beleépült. Véleményem szerint azonban jogom van kérni, hogy hazánk a Jugoszláv Kommunista Szövetség domináns szerepe nélkül mentse magát, mert a tapasztalat kizárja ebből a játékból. Azzal a mondattal kezdtem első játékfilmemet, hogy „Elvtársak és Elvtársnők, a helyzet összetett”, a hamleti mondat a kommunista ideológiára vonatkozó parafrázisaként, amikor a kommunista ideológus egy üveg ásványvíz mellett ül, és irányítja gyermekkorunkat, ifjúságunkat és életünket. E politikus számára minden természetes emberi szükséglet, a kisemberek élete, szellemi szükségleteik értéktelenebbek voltak, mint az örökkévalóságba és a nagy projektumokba vetett hite. Ideológiája pedig többé-kevésbé illegalitásban tartotta a negyvenes évek jugoszláv szellemét. Csak az udvari művészeknek, minden rendszer ügyes szolgáinak sikerült kendőzniük a mogorva politikus számára szükséges ideológiát, amely kizárólag a mumifikációra törekszik, és iszonyodik mindentől, ami kicsi, múlandó, emberi és természetes. Véleményem szerint mindazok, akik itt ülnek és díjat kaptak, bizonyos módon az illegális szellemhez tartoznak, ahhoz, amelynek sikerült megmaradnia és mindenek ellenére megtartania sajátosságait, hogy megmentse tekintélyünket a világ előtt, amely éppen hazánkba érkezik a technológia erejével. Mi fennmaradtunk az ideológia, az egypártrendszer, tirannizmus ellenére is, de bizonyos előrehaladás szociális értelemben mégis történt. Mert ha nem történt volna, helyettem most más állna itt. Nem kívánom ezt a köszönőbeszédet azzal a mondattal zárni, hogy „a helyzet összetett”. Az uralmon lévő ideológia sarkig tárta a jugoszláv kataklizmus ajtaját, és továbbra is a szakadék felett vezérel bennünket. Ha ennek a minden jel szerint téves projektumnak a hordozói nem lépnek vissza, és nem engedik meg a humánus és bármilyen ígéretes politikai jelzésű hazafiaknak, hogy érvényesüljenek, már holnap feltesszük a kérdést önmagunknak, hogy tulajdonképpen milyen díjat vettünk át. (Magyar Szó, 1989. december 20.) 73
