Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 4. szám - Nagy Gáspár: A halál kutyái, Örökre ébren, Magyar történet, Sivatagi szópor (versek)
Magyar történet Galgóczi Erzsébet temetésekor a ménföcsanaki temetőben Megy a koporsó megy a földbe harangszón imán alig zökken rög a gerinchez Neki még volt kérlelhetetlen és kemény volt utolsó parasztok körülállják Isten tanítja úgy imáját ahogy mondják magukba néznek: nagyon magyar magyar történet. (1989) Sivatagi szópor Saját eszemen próbálok túljárni, — nyelv cselek, tili-toli — és nem rohanok, ha nincs épkézláb gondolatom. Négykézláb, térden és hason — a hangzók, tagok, szóMIszók — a fényvonalas füzetbe tört-karát fém-mondatok. Öncél a célbaütösdi — rajt-cél gloriosó 5
/