Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 3. szám - Sándor Iván: Vízkereszttől Szilveszterig (A nyolcvankilences esztendő - 12. Karácson hava)

Európa? Mennyire a pénzével, segélyeivel, szakembereivel, tanácsaival? Konzu- málódó kultúrájával? Demográfiai, környezetszennyező válságaival? Katonai egyensúlyra törekvő stratégiájával? Lelki uniformizálódásával? Jólétének morzsáival? Nagylelkűségével? Politikai vallásaival? Önzetlen polgárjogaival? És mivel tudunk mi hozzájárulni ahhoz, hogy oldódjon az az európai krízis, amelyről Aurelio Peccei így beszélt: „Hajtjuk magunkat, kiaknázunk, manipulálunk, tizedelünk, pusztítunk és közben nem vesszük észre, hogy a bennünket körülvevő dolgok lényegét változtatjuk meg ezzel. Megmérgezzük a levegőt és a vizet... hatalmas városokat építünk, amelyek foglyaikká tesznek bennünket... a legvégsőkig ki akarunk facsarni mindent. Egy példa nélküli hajsza állomásai ezek.”

6. Vissza önmagunkhoz. Egy nap december montázsából: 22-én 13 óra 6 perckor a Lenin körút és Dohány utca sarkán, az Oktogon felől érkező román rendszámú, folyamatosan tülkölő Dacia. A vezető csak jobb kézzel fogja a volánt, bal kezével zászlórudat tart ki az ablakon. A rúdon egymás alatt magyar és román lobogó, felül a szélben kígyózó fekete szalag. Az utasok V-betűt formálnak, a Körút az autótülköket megszólaltatva válaszol. Délután a Televízió mellől hívom Sütő Andrást telefonon. Amint bekattan az utolsó előtti szám, türelmetlen magnóhang magyarul és angolul közli, hogy a nemzetközi vonalak foglaltak. Napokon át hallom ezt a hangot, ha tárcsázok. A hívások még a Securitátéhoz fúrnak be. Az ország (egész Európa?) a forradalmat nézi a karosszékekből. Három nappal ezelőtt az írószövetségben a választmányi ülés szünetében Domokos Matyival és Tornai Jóskával beszélgettünk arról, hogy mi várható a temesvári sortűz után. Vér fog folyni, Bukarestben kegyetlen balkáni öldöklés lesz. Matyi mintha bólogatna. Jóska töpreng és optimistább. De hogy csak három nap telik el, és . . . Erre senki sem számított.

Ugyanezen a napon a Brandenburgi-kapunál (is) megnyitják a falat; Dubcek a prágai parlament, Havel Csehszlovákia elnöke; Gorbacsov az asztalt veri a legfelsőbb tanács ülésén a litván kommunisták elszakadási nyilatkozata miatt; Bukarestben lövik az embereket: az égő város, a kivégzett diktátor teteme.

7. Ötszög. 1. Tőkés László erkölcsi hajthatatlansága és személyes bátorsága indította el a forradalmat; 2. az árulónak nevezett tábornok-miniszterhelyettes kivégzése robbantotta ki a katonák ellenállását; 3. a bukaresti első sortűz mozgósította az utca népét; 4. Ciorán Párizsban: ami végbement, az irracionális történet, a temesvári magyar ellenállás akkora pofon volt a románoknak, hogy nem tudták elviselni, és nekimentek a diktatúrának; 5. hetekkel előbb titkos tárgyalásokon megszerezték Moszkva hallgatólagos támogatását.

8. Sütő András első szavai a magyar rádióban: az egyenjogúsítás ajtaján dörömbölünk, még soha nem volt ennyire közös románok és magyarok érzése. Mészöly Miklós tíz nappal később a Televízióban: úgy segíthetünk legjobban az Erdélyben élő magyarságnak, ha a román szabadság megerősödését segítjük, és elsősorban ezen keresztül emeljük fel az ottani magyarságot, miközben minden támogatást megadunk a teljes egyenjogúsításhoz. A műsorvezető: nem gondolja, hogy ez

39