Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Varga Imre: Egészen más; Tavaszi csillaguk; Tékozló; Archaikus; Egy ami jó, ami teljes (versek)
Egy ami jó, ami teljes Megijedtél, hogy magadra maradsz, s odaetted magad újra? Elvégre: közös gyermeketek; s vele még tiszta az öröm. A felnőtt ösztön és ész érdeke nem felhőzi azt, ahogy vagytok, ahogy ö teneked van. S érdekből sem akarsz már anyjával (micsodát?) — réges szeretőddel. Amikor az év első eprét kirakta, célzott rá, gyümölcse lesz, hogyha veszel belőle. „Csinálj kisbabát nekem, ebből csak úgy adok. S majd akkor kaphatsz cseresznyét.” Hosszasan, színészként tétováztál a bilié forma piros gyümölcsök fölött, s érezted is a játékon túl, hogy itt most valami komolyban döntesz. Körülnéztél a kamrányi szükséglakásban; ruhakupacok, egymásra hágó bútorok, könyvek. Játékok, tévé, limlomok. „Nem sok rossz élet kellene már, hanem egy, egyetlenegy, ami jó, ami teljes” S akkor miért mégis? Mért etted meg az epret? 36
