Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Páskándi Géza: Patvarov vagy: a nemzeti költő: avagy: a Nagy Kompromisszum (Fantáziajáték három felvonásban elő- és utóképpel I. rész.)
Artjonov: Hát ha elviszem, fuccs a szép halálnak! Barguzinban nincsen ám szabadság- harc, nem is lesz soha. Ott 1772 óta csupa száműzött él, örvendeznek, ha békén hagyják őket. Patvari: Akkor is vigyen! Artjonov: Ott nincs harci paripa, inkább csak tevék! Patvari: A szamarat se bánnám! Artjonov: A Bajkál-tóban fókák! Patvari: Legyen pióca bár, orvosi nadály! Vigyen! Vigyen! Artjonov: Távolabb mandzsu madarak repkednek... rikoltoznak ... A világtól elvágva... Európától messze . .. Ázsiában ... Barguzin-járás ... Transzbaj- kália ... Zabajkália ... Patvari: Az őseim is jártak arrafelé ... Tán onnan származnak ... Vigyen oda, uram! (Letérdel. A másik zavart.) Artjonov: Álljon fel! Van valami papírja ... a versein kívül? Patvari: Eldobtam, nehogy az osztrákok megtalálják nálam. Artjonov: Mi a rangja? Patvari: Százados, illetve ... őrnagy vagyok. Artjonov: Családi állapota? Patvari (apró szünet után): Nőtlen. Artjonov: Biztos? Patvari: Biztos, uram! Artjonov: Vallása? Patvari: Evangélikus. (Hozzáteszi) Luther Márton. (Más hang.) Magával visz? Megmenthetné a legnagyobb magyar költőt! Ezt a kritikusok egyik része írja rólam... Artjonov: (óvatos): Oszt mit csináljak én ott magával? (De igaz, nemes és jó szíve már eddig is kiviláglott!) Patvari: Fajtámra jellemző ezermester, polihisztor vagyok ... sőt soknyelvű, hogy úgymondjam, poliglott egyén! Artjonov: És mit szólna az osztrák? Patvari: Hiszen halottnak hisznek! Artjonov: És a cár atyuskánk!? Patvari: Én nem hinném, hogy őfelsége, a cár sokáig lesz jóba az osztrákokkal. Artjonov: Gondolja? (Kis szünet.) De ha megtudom, hogy maga nős ember, Patva- rov ... (Némi fenyegetés.) Patvari: Patvari vagyok, uram. Artjonov: Mindegy! (Legyint.) Mától fogva Patvarov lesz, Artjonov tolmács-kapitány segédje, mert engem tulajdonképpen német tolmácsnak hoztak e csatába, mivel volt két német vejem ... tőlük tanultam, elhunytak szegények ... de nemcsak két özvegy, hanem van még egy szép eladó lányom is ... a Natasa! Szóval Pjotr Petrovics Patvarov ... Új bőrbe bújik! Új ember lesz nálunk magából! (Trombita szól. Elhallgat.) Szóval máris megkezdheti az újjászületést! Patvari: Hogyan uram? (Zavart.) Artjonov: Húzza le egy szegény orosz hulláról a legillőbb orosz gúnyát. Öltözzön új bőrébe, Patvarov! Patvari: Nem lehetne, hogy inkább kapjak egyet... (Finnyásság.) (Jön Kuznyecov, aki a környéken settenkedett.) Artjonov: Kuznyecov! Vetkőztessen le egy szegény hazánkfiát! S adja oda az úrnak! Kuznyecov: Hogy ... hogy mondta? 26
