Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 12. szám - Csapody Tamás: A hatalom és a klérus

is. 1986. során a mozgalom nyugat-európai tagjai több ezer levelezőlapot küldtek el Cserháti József címére a következő szöveggel: „Mint keresztényt nagy aggodalommal tölt el az a tény, hogy a magyar katolikus fegyveres szolgálatmegtagadóktól börtönbüntetésük letöltése idején megtagadják a Biblia használatát, a szentségek fogadását, a lelkipásztori gondoskodást. Kérem az ön és püspöktársai munkálkodását azon, hogy ezen hívők és egyházak tagjai a nehéz helyzetben pasztrációs támogatásban részesüljenek.”32

Ősszel (IX. 19-én) Paskait II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Rómában. Itthon, az ÁEH elnöke ellátogatott Bánk József váci érsek-püspökhöz, ahol többek között kijelentette, hogy „ . . . a kialakított egyházpolitikai gyakorlat nem befejezett mű és nem is tökéletes”33, illetőleg Péller József katolikus szolgálatmegtagadó támogatását Pataky Kornél győri püspök elutasítja. („ . . . ne csináljon «lelkiismereti» nehézséget se Kedvességed, se más katolikus fiatal ezzel a tárggyal kapcsolatban”; „ ... menjen el és végezze el a hivatalos katonaságot. Nagyon sokan vannak, akik ezt már megtették, és mégsem pusztultak bele. A szolgálat elvégzése után pedig megmaradtak jó katolikusnak.”)34

Még ebben a hónapban, szeptemberben Paskai vezetésével megtartja ülését a katolikus békemű, az Opus Pacis, hogy a XI. Országos Békekonferencia előkészítését és megrendezését megvitassák.35 (A Békekonferencián utóbb elfogadást nyert „A béke minden ember legszemélyesebb közügye” — mondattal kezdődő állásfoglalás a nagyhatalmak leszerelési javaslatai láttán arra buzdít, hogy „meg kell győznünk minden embert arról, hogy ragadja meg az alkalmat, hogy a nemzetek biztonságát politikai akarat, egymás érdekeinek tiszteletben tartása és kölcsönös bizalom szavatolja, ne pedig a fegyverkezési verseny.”)36 Az Új Ember szeptember 21-i száma az OBT Egyházközi Békebizottság felhívására a Hirosimát—Nagaszakit ért pusztító atombomba-támadás áldozatainak emlékére imavirrasztásra hívja a katolikus híveket.

Szeptember utolsó és október első napján összeül a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) őszi konferenciája. A Paskai által vezetett ülés egyik napirendi pontja a Béke Nemzetközi Éve alkalmából Rómába induló magyar zarándoklat. (A zarándoklat vezetőjének Paskai Lászlót jelölték ki.) A katonai szolgálatról szóló állásfoglalásról nem esik szó, legalábbis a katolikus sajtó — bár részletesen ír az ülésről — erről nem tesz említést.37 Az is lehet, hogy a témával a „ ... egyéb aktuális egyházkormányzati, lelkipásztori és liturgikus” című napirendi pont alatt foglalkoztak.38 Pedig mint az a Magyar Kurír október 20-ai számából és az MTI október 22-ei közleményéből egyértelműen kitűnik, a katonai szolgálatról szóló MKPK-nyilatkozatot ezen az őszi konferencián fogalmazták meg.

Paskai október 3-án, mint a Béke Nemzetközi Éve alkalmából megrendezett római zarándoklat vezetője Rómába utazott, majd a 8-án, a Budapesten kezdődő 3 napos katolikus—marxista párbeszéd elnökségében, — eredetileg Lékai bíborosnak fenntartott széken — foglal helyet. A hosszasan előkészített, jó sajtóval, nagy propagandával rendelkező dialógus, tudományos tanácskozás védnökei az MTA elnöksége, a Vatikáni Nem Hívők Titkársága, míg a lebonyolítói az MTA Filozófiai Intézet és a római Pápai Gergely Egyetem. A Paul Poupard bíboros, az eszmecsere katolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédében „külön kiemelte a békéről, a népek közötti bizalom megvalósításáról folytatandó eszmecsere jelentőségét”.39 A párbeszéd második napján — 9-én — a Magyar Nemzet egyszerre számol be a katolikus—marxista dialógusról („Párbeszéd a két világnézet képviselői között”) és a Cegléden szolgálatot teljesítő teológusjelöltek sorkatonai szolgálatáról („Becsülettel teljesítik feladatukat”). Ez utóbbiból megtudható, hogy nem éri őket semmilyen hátrányos megkülönböztetés, vasárnaponként templomba járhatnak, tarthatnak maguknál Bibliát. A megkérdezett baptista, református, római katolikus, evangélikus teológusjelöltek egyaránt a katonai szolgálat előnyeit méltatják („azt csinálhatom, amit szeretek”, „sokkal jobb a hadsereg, mint amit vártam”, „jól bírtuk a kiképzést”, „megtanultunk engedelmeskedni, s ez egy lelkésznek nagyon fontos”, „nekünk mindenütt példát kell mutatnunk”).

II. János Pál pápa október 12-én, a nem sokkal később megrendezésre kerülő Assisi imanap kapcsán, imádkozik a békéért. Az Új Ember 13-án hozza a magyar hívek tudomá30