Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Csapody Tamás: A hatalom és a klérus
De hogyan is született meg a nyilatkozat? Milyen egyházpolitikai események előzték meg a kiadását? Lékai László vagy Paskai László „jegyzi”-e az állásfoglalást? Egyáltalán: mikor íródott, mikor adták közre, és miként is fogalmazódhatott meg ez, a II. Vatikáni Zsinat állásfoglalásával össze nem férő dokumentum? Hogyan lehetséges az, hogy az egész r. k. egyházra meghatározó hatást gyakorló zsinat érintetlenül hagyja a magyar hierarchiát? Fennmaradás vagy a pusztulás útja? Lékai László hirtelen betegsége, kórházba szállítása miatt az 1986. június 10-ére összehívott nyári püspökkari konferencia elmaradt.22 A bíboros a Korányi kórházban a vártnál hamarabb felépült, így a konferenciát már június 25—26-ára össze lehetett hívni. A betegsége okozta időkiesés miatt Lékai 23-án és 24-én, a konferencián szereplő „témák formába öntésén”2-’ késő éjszakáig dolgozott. A Központi Szemináriumban tartott konferencia elnökletével két napon át tanácskozott, egyebek között a vatikáni Keresztény Egységtitkárság fölhívásával (a szekták terjedésének kérdésével!), a Magyarok Nagyasszonya Társaság szerzetesrendjének megalakulásával, a katolikus rádiós félórák tapasztalataival, a világ hívei lelkipásztori munkába való bevonásával, az októberre tervezett keresztény-marxista dialógus megrendezéséről, a kézbeáldozásról és a katonai szolgálat kérdéséről. („A Magyar Püspöki Kar állásfoglalást készít elő a kötelező katonai szolgálat kérdéséről. Ezt hamarosan közzéteszik a katolikus sajtóban.”)24 A bíboros Szent László napján, nevenapján, június 27-én „sziporkázó derűvel társalgóit” amikor az őt fölköszöntő Miklós Imrét és Bugár Pétert (ÁEH-elnök) vendégül látta.25 A betegség, a megfeszített munka, az elnökösködés és vendégeskedés, majd egy vidéki utazás — testet-lelket próbáló napjai — után, életének 77., egyházkormányzásának 10. évében, június 30-án este szívinfarktusban meghalt. A főpap temetésére egyházi és állami vezetők jelenlétében, július 8-án került sor. A temetést Paskai László kalocsai koadjukátor érsek celebrálta, s ő mondta a homiliát is. Lékaira emlékezve építőnek és eredményesnek nevezte a bíboros „realitások talaján mozgó, kis lépések politikáját, amely mögött az állam és az egyház közötti jó kapcsolat fejlesztésének a szándéka állt.”26 Szervezetek, intézmények táviratban fejezték ki részvétüket. Az Országos Béketanács elnöke (Sebestyén Nándorné) és főtitkára (Barabás Miklós) távirata „a békéért, az emberbaráti szeretetért, a szocialista nemzeti egységért következetesen munkálkodó”27 egyházfőnek nevezte a bíborost. Az Új Embernek ugyanazon száma (!) közli Lékai halálhirét, számol be a temetésről, ad hírt a püspökkari konferenciáról és annak új elnökéről.28 Ugyanis a temetés napján összeülő rendkívüli püspökkari ülésen, a Püspöki Kar szabályzata alapján, mint kalocsai érsek — Paskai László lett az új elnök. Másnap — július 9-én — a temetésre érkező rendkívüli ügyekkel megbízott apostoli nunciussal és Egyházi Közügyek Tanácsának munkatársával tárgyalásokat folytatott Miklós Imre. Május-júniusra elmérgesedik Lipien Mihály káplán ügye. O és később (november) Kocsi György és Vincze József a Bokor katolikus bázisközösséghez tartozó papok azok, akik nem hajlandók letenni a számukra kötelezően előírt államesküt. Az ÁEH helyi vezetői, az illetékes püspökök, továbbá Kocsi György korábbi (veszprémi) püspöke Paskai László kalocsai érsek — sikertelenül próbálják rábírni őket arra, hogy letegyék az államesküt. (Lipient májusban Róma is felfüggeszti.)29 Júniusban „kiújul”, a volt katolikus szolgálatmegtagadó, katonakönyvét visszaadó, Csizmadia Gábor ügye. (A Hadkiegészítő Parancsnokság katonakönyvének ismételt átvételére kötelezi a Bokor bázisközösség tagját.)30 Ezzel egyidőben Hanna Grafeneder, az osztrák Amnesty International szóvivője, Cserháti Józsefhez intézett és Lékai Lászlónak is megküldött levelében nyomatékosan kéri a bebörtönzött katonai szolgálatmegtagadók támogatását. („Ahogyan jelenleg a magyar katonai szolgálatmegtagadókkal bánnak, az általános emberi jogok néhány pontjának megsértését jelenti” „ ... azt hiszem, hogy ön a segítést nemcsak vigasztalásra korlátozhatná, hanem püspöktársaival együtt, aktivan is síkraszállhatna az emberi jogok betartásáért az illetékes állami szerveknél.”)31 Itt kell megemlíteni a Pax-Christi mozgalom akcióját 29
