Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9. szám - Fábián Ernő: A racionalizmus viszontagságai (Nemzet, nemzetiség, demokrácia Jászi Oszkár gondolkodásában)
8. A szociáldemokraták nemzeti és nemzetiségi kérdésben képviselt álláspontját kiad. Kalmár I. György: Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon (1900—1914). Bp., 1976. 9. Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője. Jászi Oszkár publicisztikája. Bp.,1982, 167. old. 10. E meghatározásokat lásd A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Bp., 1986, 69. és 77. old. Jászi könyvéről pedig Litván György tanulmányát. Történelmi Szemle 1981. 4. sz., a polgári radikálisok nemzetfelfogásáról ugyancsak Litván György tanulmányát Valóság 1984. 12. sz. 11. Jászi Oszkár: A nemzeti államok ... Bp., 1986, 237. old. 12. Lásd Otto Bauer: Die Nationalitätenfrage und die Sozialdemokratie. Wien, 1907. 13. Jászi Oszkár: Néhány szempont a nemzetiségi kérdésről. A szociológia első magyar műhelye. Bp., 1973, 436. old. 14. Jászi Oszkár: A nemzeti államok . . . Bp., 1986, 263. old. 15. Jászi Oszkár a Habsburg-monarchia bukásáról írott könyvében elsősorban Karl Renner tanulmányával— Das Selbstbestimmungsrecht der Nationen in besonderer Andmendung auf Österreich — polémizált. 16. Herbert Spencer: A katonai és iparos társadalmak szociológiája. Bp., 1919. 17. A „belátásos elmélet” (Pikier Gyula) alkalmazása Jászi Oszkárnál a legszembetűnőbben a Művészet és erkölcs Bp., 1904 cimű művében figyelhető meg. Hatása azonban mindvégig nyomon követhető. 18. Jászi Oszkár: A nemzeti államok ... Bp., 1986, 94. old. 19. Oscar Jászi: Danubia Old and New Proceedings of the American Philosophical Society. Idézi Hanák Péter A Habsburg-birodalom felbomlása. Bp., 1983, bevezető tanulmányában. 45. old. 20. Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim. Az „Újság” ajándéka előfizetőinek. Bp., 1904, 44. old. 21. Joan Slavici: A világ, amelyben éltem. Bukarest, 1980, 189. old. 22. Jászi nagyszabású terveiből mindössze két törvényre futotta. Minisztersége alatt készült el a Magyarországon élő ruszin nemzet autonómiájáról szóló törvény (1918, december), és A magyar- országi német nép önrendelkezésének gyakorlásáról szóló törvény (1919. január). 23. Jászi Oszkár: A Habsburg-monarchia felbomlása. Bp., 1982, 71—72. old. 24. Le Débat 27. 07. 1983 Novembre. 25. A dunai patriotizmus keletkezéséről és lényegéről lásd Hanák Péter: Jászi Oszkár dunai patriotizmus. Bp., 1985. Jászi román kapcsolataira vonatkozóan Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” cimű tanulmányát. Századok, 1985, 5—6. sz. és Adalékok Jászi Oszkár romániai kapcsolataihoz. Valóság, 1985., 12. sz. 26. Jászi Oszkár: Nemzeti államok ... PBp., 1986, 253. old. 27. Szabó Dezső: Egyenes úton. Bp., 1921, 176. old. Lásd Szabó Dezső Jászi-jellemzését. Életeim. Bukarest, 1982,456—460. old. A jellemzésben Jászit „közepes elmének” nevezi ugyan, de kiemeli „tisztán racionális képességeit” és „elképesztő szorgalmát”, amivel egyetérthetünk. 28. Jászi Oszkár publicisztikája. Bp., 1982, 237—238. old. 29. Jászi Oszkár: Marxizmus vagy liberális szocializmus. Magyar Füzetek könyvei 6. Párizs, 1983, 43. old. 30. Jászi Oszkár és Mannheim Károlyhoz (1936) Medvetánc 1982. 4.—1983. 1. sz. 311. old. Mannheim Károly, különösen a háború alatt írt könyvében — Diagnosis of Our Times (1943) bírálta a jobb- és baloldali diktatúrákat, a fasizmus és a kommunizmus olyan harmadik megoldást keresett, mely biztosítani tudja a „szellem vezetését”, védelmezi az egyén szabadságát, de a tekintélyt is erősíti. A laissez faire liberalizmus feltámasztása vagy folytatása a modem tömegtársadalomban amúgy sem lehetséges. Ezért szükséges a „szabadság érdekében való tervezés.” Jászi soha nem fordult ilyen határozottan szembe a laissez fairé demokráciával. Nála a hagyományos liberális demokrácia korrekciója: a liberális szocializmus. Mannheim Károly könyvéről Bibó István írt részletes ismertetőt Korunk diagnózisa (1943) címmel. Lásd: Bibó István: Válogatott tanulmányok. Bp., 1986, I. k. 245—270. old. 31. Medvetánc 1982. 4.—1983, 1. sz. 317. old. 32. Hans Kelsen a természetjog értelmét csak abban látta, hogy a pozitív jog abszolút értékmérőjéül szolgálhat. Lásd: Jogpozitivizmus és a természetjog doktrínája. Jog és filozófia. Bp., 1981. 33. Max Weber: Jogszociológia. Jog és filozófia. Bp., 1981, 162—163. old. 34. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába. Bp., 1987, 104. old. 35. . U. o. 82. old. 55
