Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9. szám - Tornai József: A Hívó Hang; Aludt anyám, aludt a domb; Mint viselős anyánk; Ujjgyakorlat (versek)

Tornai József

A Hívó Hang

A hó fölött fény-ütötten, a hó fölött fény-ütötten,

lenn a csönd-zúzmarás völgyben, lenn a csönd-zúzmarás völgyben,

szél-evett domb kopárságán, szél-evett domb kopárságán,

magas, vén fa csonka ágán, magas, vén fa csonka ágán

virágzik a Nagy Ige, suhan feléd a Hivó Hang.

Villámcsapás a fagyon át, villámcsapás a fagyon át:

otthagyod az apád, anyád, otthagyod az apád, anyád

s nem bánod, hadd sirassanak, s nem bánod, hadd sirassanak, se testvéred, se párodat, se testvéred, se párodat,

csak elmész köd-fonta arccal, csak elmész köd-fonta arccal,

lábnyomod az alkonyaiban, lábnyomod az alkonyaiban.

(1942—1988)