Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 7. szám - Cs. Szabó László: Még vagyunk
Cs. Szabó László Még vagyunk* (Részletek) Weöres Sándort nem a Mikesen akarom hallani. Hanem Londonban: angolul, Amszterdamban: hollandul. Itt tőle az elmulasztott lehetőséget szerettem volna számonkérni: miért nem szólaltatják meg Kibédi Varga Sándort, Cs. Szabó Lászlót, Hanák Tibort, Határ Győzőt, Kemenes Géfin Lászlót, Sipos Gyulát Budapesten: magyarul. Könyvek, kötetek, folyóiratok. Közöny. Lusta lapítás. Lehetőségek. Siklós István a hollandiai Mikes Kelemen Kör 1974-es találkozóján. Az első, egészében olvasmányos magyar prózai mű egy török-örmény faluban. Ahol kevés magyar volt. Ezek egymásnak már a szagát se birták. A használható magyar próza, a kor egyik francia műfajában, s ennek a hajlékonyságával: Rodostóban került papírra. Mikes leveleiből az első 1717-ben íródott. Az utolsók az 1750-es években. Ez a jó prózaírásra vezérlő mű 1794-ben vált hozzáférhetővé. Úgy-ahogy: a szombathelyi Kultsár kiadással. Majdnem félszázados késedelemmel kezdett csak hatni a magyar országban. E késedelem, a megjelenésé, a »Levelek« értékét nem csökkentette. De az, hogy Mikesnek nénjének írt leveleit nem volt hova küldeni: további félszázaddal késleltette a használható magyar prózai közlésmód fejlődését. A magyar országban. Ennek a közműveltség, az összes tudományok, irodalomfejlődés, s a társadalom — továbbá a politika is — jelentős kárát látta. Szabó Zoltán: Hungarica Varietas (Látóhatár, 1974. 2. sz.) M JL V -Mondanivalóm részben arról szól, hogy Magyarország millenáris távlatban is gyökeres, visszavonhatatlan átváltozása, a roppant történelmi csuszamlás után harminc évvel, 1975-ben hogyan áll a külföldi magyar irodalom, részben arról, hogy van-e viszonya, s ha van, milyen a hazaival. Még vagyunk. Kialakult hagyomány inkább csak alumínium, semmint acél vázában, nagyrészt megszabadulva tobzódó műkedvelők sáskahadától, igényesebb szinten, mint az eleinte csak türelmi próbának képzelt diaszpóra lét küszöbén, amikor vibráló ősfilmként, elmosódva kezdtek kirajzolódni egy elszigetelt kis irodalom körvonalai, eszméiben és szókészletében félig a múlt mankóján s látszólag közelebb a gyors kiapadáshoz, önkéntes felszámoláshoz és alig sajgó halálhoz, mint ma. Még egy nyomorult Petőfi-kötet is hiányzott, úszó és össze- összekoccanó szigeteinken. Könyvespolcot ácsolni kinek? Ha tengerentúlról kölcsönkaptuk Arany Jánost, meglepőbb öröm volt egy dollárcsekknél. A hazából * Elhangzott a hollandiai Mikes Kelemen Kör 1975. szeptember 17-ei találkozóján, megjelent a Nyugati magyar irodalom (Amsterdam, 1976) című kötetben. 17
