Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 7. szám - Németh László: Napló-aforizmák (Sajtó alá rendezte és a kisérő tanulmányt írta: dr. Lakatos István)

rohamosabban fogyasztja a „szamárbőrt”, amelytől anyagi létünk függ.” Németh László: Utolsó széttekintés (Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1980.) 153. oldal.

8. Németh László: Homályból homályba (Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1977.) II. kötet, 244. oldal.

9. Lakatos István: Egy el nem készült regény Hódmezővásárhelyről — Németh László regényvázlata, Juss, 1988. decemberi száma, 27—33. oldal.

10. Sztálinnak 1953-ban bekövetkezett halála után a magyarországi eseményeket Németh László az enyhülés jelének tekintette.

11. Németh László 1954. dec. 25-én Illyés Gyulához írt leveléből a Petőfi Mezöberényben című drámájáról: „(hat hete árulózott le ugyanazért a jelentéktelen s ártatlan egyfelvonásosért a Szabad Európa.)”

12. Vekerdi Lászlónak 1954 őszén Németh Lászlóhoz írt leveléből: „Abrami 1936-ban a ’Presse Med.’-ben írt le egy beteget, aki tensióját parancsra akaratlagosan 250/130 Hmm-ig tudta fokozni.”

13. Németh László itt az 1951. évi hódmezővásárhelyi tartózkodására utal, amikor arra az elhatározásra jutott: „ ... ha úgysincs a beszédnek értelme, hagyjunk hát fel vele, s éljünk, mint karthauziak, fölfelé alkotva meg egy-egy napot. S éltem így vagy két hónapig.” Németh László: Negyven év (Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1969.) 70. oldal.

14. Németh László életének ismeretében valószínűsíthető, hogy „a nagy beteg tanár” maga Németh László, a város pedig — „ahol emlékei szerint szerették” — Hódmezővásárhely.

15. Németh László: Homályból homályba (Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1977.) II. kötet, 482. oldal.

16