Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 12. szám - Mészáros György: Elhurcolt magyar nők a Donyec-medencében
A jegyző által összeírt mintegy 350 főt tartalmazó listát a községi bíró, Sztari Imre nem írta alá. Az őt fenyegető tisztek előtt széttépte mellén az inget, és ezt mondta: „— lőjenek agyon, de innen egyetlen embert sem visznek el!” A bíró hallatlan bátorsága mentette meg a falu férfiait és leányait. Amikor pár évre rá meghalt, gyászolta is az egész falu. Serényfalván az elhurcolandó nők és férfiak listáját (a nőket 16-tól, a férfiakat 17-től 45 éves korig) Szalontai István községi tanító állította össze, majd Jósvai Ferenc községi bíró írta alá. Szalontainak menni is kellett a faluból, Bánrévére költözött. De a bírónak sem volt maradása. Gyűlölte az egész falu, kivetette magából. Állítólag azt mondta, hogy ha már a fia is elesett a háborúban, hadd menjenek a többiek is. Az említett települések közül csak a Heves megyei Kompokon, a Borsod megyei Serényfalván és Kelemérben sikerült fellelnem elhurcolt és még életben lévő és emlékezni, beszélni hajlandó asszonyokat. Serényfalva (a háború után még egy ideig Serényfalva) akkori közel 800 lakosából 67 főt hurcoltak el három napi hideg élelemmel „málinki robotra”. (Közöttük házaspárt is.) A falu férfi lakosságából a fiatalabbak katonák voltak. A falut ezzel tulajdonképpen lefejezték. A listán szereplőket fegyveres orosz katonák és ugyancsak puskás helyi policájok terelték össze. Különböző munkahelyeken, gyakran egymástól távolabb, bányában, kolhozban, építkezésen és fűrésztelepen dolgoztak, más-más körülmények között és eltérő élményeket gyűjtve. A deportáltak teljes listája: Csapó Margit, Kovács Lászlóné és férje, Buda András, Kozár Mariska, Sáfrány Aladár, Sáfrány László, Temeszky József, Te- meszky Ilona, Bárdos Flóriánná, Horváth József, Csáti Francis, Galkó Zoltán, Danda Sarolta, Péső László, Cimmer Józsefné, Szerna Béla, Harhai Imre, Harhai Béla (a falu fiatal papja), Galkó Árpád, Dragulya Margit, Péter Erzsébet, Majtényi János, if). Harhai Imre, Szentirmai Józsefné, If). Brigyinszky Imre, Jakabacska Irén, Kondás Margit, Péter Julianna, Veres József, Péter Margit, Koleszár József, Majtényi László, Káló András, Pilát Sarolta, Kubai Béla, Gergely Julianna, Till Sári, Pataki Mária, Pataki Magda, Brigyinszky Aladár, Sója Lajos, Tamás Mariska, Sója Lajosné, Veres Irén, Bárdos István, Koleszár János, Galkó Józsefné, Klemis Adolfné, Veres Margit, Horváth László, Varga János, Lőrincz Hermin, Bagyal Béla, Gáspár István, Novák Mihály, Lajka Barna, Sáfrány András. A szomszédos Kelemérből: Nagy Jolán, Varga Aladár, Kálmán Ferenc, Varga Ferenc, Kormos Ferenc, Bukovenszky József, Fracskó Sándor, Varga Sándor, Pogánypusztáról pedig Borza Ferenc. A nők közül a lágerben valamennyien életben maradtak, Galkó Józsefné röviddel hazaérkezése után, itthon halt meg. A férfiak közül tizenketten haltak meg a kényszermunkatáborban: Majtényi László, Káló András, Harhai Imre, Bárdos István, Harhai Béla (a falu papja), Sáfrány László, Szerna Béla, Sáfrány András, Galkó Zoltán, Temeszky József, Hubai Béla és Kormos Ferenc Kelemérből. Az elhurcoltak listáját egy kétségbeesett apa, Danda Gyula serényfalvi lakos (leányát, Saroltát 19 évesen vitték el) állította össze, és kereste meg vele Tóth Béla Borsod vármegye főispánját, aki a lista hátoldalára a következő záradékot írta: „Danda Gyula serényfalvi lakos 1945. január hó 27-én hivatalomban eljárt és utasítottam, hogy a túloldalon nevezettek szabadonbocsátása ügyében, a szóbelileg kapott rendelkezés alapján, járjon el.” A listájába olyan személyek is bekerültek, akiket nem hurcoltak el: Thököly Anna, Kozár Béla, Dragulya Gyula. Harhai Imréné pedig leánynéven is szerepel: Jakabacska Irén. Később erre Danda Gyula is rájöhetett, mert a visszaszököttek- kel együtt mindegyiket törölte. Ma már tudjuk, hogy a főispán ezt a záradékot Danda Gyula megnyugtatására vezette rá a listára. Tisztában volt azzal ugyanis, hogy főispáni hatalma sem elég az elhurcolások megakadályozására. (Egyik visszaemlékező szerint Danda Gyula az akkor éppenhogy megalakult MKP helyi vezetője volt, mégsem tehetett semmit, még lányáért sem.) 72
