Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 11. szám - Gonda Irén: Porviharok a mezőgazdaság fölött

felajánlott ingyenföldön gazdálkodnak most az állami gazdaságok, kombinátok, s részben az állami erdőgazdaságok.

A termelőszövetkezetek ilyen és elhalt tagjainak bagóért „megváltott” és a jelenlegiek egy részének még a nevén szereplő földjén gazdálkodnak.

Cifra helyzet van most. Az új föld- és szövetkezeti törvény megszületését még csak várják országszerte, egyes helyeken a gazdasági nehézségek áthidalására máris megkezdték a földek bérbe adását, sőt eladását. De hogyan? C. B. tsz-nyugdíjas 7 hold, annak idején tsz-be vitt földjéért, benne 1100 négyszögöl új telepítésű szőlőért, kap évente 2700 forint föld járadékot, de mert szeret a szőlőben tenni-venni, szövetkezetétől bérel 800 négyszögölet, 2400 forintért. K. L. J. szüleinek 31 hold tsz-be került földje után kap évente 5300 forint földjáradékot, de mert a tanyája mellett szüksége van takarmánytermő területre, ugyanattól a szövetkezettől bérel egyetlen holdat. Tavaly 6000, idén 7000 forint bérleti díjat kellett fizetnie érte. A gyönge minőségű homokterület holdjáért az egyik község határában földmegváltás címén fizet a szövetkezet 400-500 forintot, s elad ugyanolyat 70 000 forintért. Láttam már 120 ezer forintért eladott egyholdas táblát is. S egy kerített tanyát: a valamikor hozzá tartozó föld most a szövetkezeté. Hogy a tanya melletti, most eladóvá vált föld ne idegen, ismeretlen szomszéd kezére jusson, a volt tulajdonos megvette a kerítés melletti darabot. A valamikor sajátját 100 ezer forintért.

A jelenlegi jogszabályok szerint a tsz-be lépéssel a szövetkezetekbe került föld is csak a tag haláláig az övé. Ki nem veheti, akárhány gyereke van, nem örökölhetik, nem folytathatják rajta a gazdálkodást — csak a megváltási díjra, általában két évre járó földjáradékra jogosultak. Ezt a semmi-földárat is rendszerint törlesztve kapják meg a hátramaradottak. így kapott N. I. tsz-tag szüleinek 22 hold földjéért, részletekben kifizetve, 24 ezer forintot. Ha viszont szövetkezete parcelláz, 3000 forintot kér és kap is négyszögölenként (kataszteri holdra számítva 4,8 millió forintot). G. J. nemrég meghalt tsz-tag gyerekei, akik a jelenlegi rendelkezések szerint nem örökölhették szüleik cseréptetős, kétszobás, góréval, kúttal, istállóval, nagy, kerített portával rendelkező tanyáját, nem is költözhettek volna bele, mert az a nagyüzem területén állt, eldózerolása előtt 24 ezer forint megváltási díjat, városi lakásaik árát tekintve egy négyzetméter árát kapták. A kerített telkű tanyát nemrég vásárolt K. J. is megkereste nemrég a velük együtt lakó szüleik négy hold földjét használó, a néhány száz forint földjáradékot is csak ha érte mennek a pénzért, akkor fizető termelőszövetkezet illetékesét, hogy abból a négy holdból legalább egyet mérnének ki neki a tanya mellett. Azt a választ kapta: abból a négy holdból nem adhatnak ki, de vásárolhat a tanyája melletti területből, 120 ezer forintért egy holdat.

Ha a földet vásárló — vagy a valamikori földjéből valamennyit visszavásárló — most a telekkönyvezési eljárás során fizetendő illeték megállapítását kéri, nem ám az az összeg számít, amit neki fizettek a földjéért, hanem az ötvenszeres, százszoros szabadforgalmi ár a mérvadó. Ügyes — mondhatnánk a kabarétréfával, ha nem volna napnál is világosabb a kifosztás, megfosztás jogszabályokkal szentesített cinizmusa.

Mit szólnak ehhez az érintettek? Mi a szövetkezetbe közös művelésre adtuk be a földet, nem azért, hogy bérbe adják, eladják, pénzt csináljanak belőle a vezetők. Eladni, bérbe adni mi is tudnánk: kapjuk vissza, amire nincs szükség, adhassa el és bérbe az igazi gazdája —, így az egyik vélemény. Én aztán meg nem veszem a saját földemet, s ahhoz sem járulok hozzá, hogy bagóért megváltsák, amit nem is a saját jószántamból vittem be — így a másik.

Már a Parlamentben is szóba került a föld megváltási árát is meghatározó föld járadék ügye, amely aranykoronánként most 8-15 — országos gyakorlat szerint 10 — kiló búza árában meghatározott. (1952-ben, a 25 holdasnál nagyobb gazdákra vonatkozóan, afféle kuláknyúzó intézkedésként állapították meg az aranykoronánkénti haszonbér összegét 9 kiló búzában, illetve árában. Most a szövetkezetek tagjainak adható 8-15 — átlagosan 10 — kiló búza ára!)

Mostanában gyakran elhangzik: legyen a föld adásvétel tárgya, művelje, aki a legnagyobb haszonnal tudja, legyen ára, meg kell szüntetni a birtoklását, bérletét akadályozó kötöttségeket. Helyes.

83