Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - Gonda Irén: Porviharok a mezőgazdaság fölött
A községek vezetőinek, társadalmi szerveinek is jogosítványt kell kapniok arra, hogy ha szükséges, igenis szoríthassák rá a szövetkezeteket és egyéb gazdálkodó szervezeteket a település érdekeinek a figyelembevételére. Ne gyújthassák fel például a tarlóikat a szélső házaktól néhány méterre, tűzveszélyt okozva, s füstbe, pernyébe borítva a települést, s kötelezhessék az utak tönkrevágóit annak rendbetételére, előzhessék meg a lakosság amiatti felháborodását, hogy a szántás megkezdéséig puskás emberekkel őriztetik a kukorica-, napraforgó- és répatarlókat a böngészők távoltartása végett, vagy éppen traktorral olajcsíkokat húzatva tüzet gyújtanak az elhullott termést a táblák közepén összeszedni akarók köré. A falu, az ott lakók érdekeit, gazdálkodási erkölcsét igenis legyenek kötelesek figyelembe venni a „területileg illetékes” gazdálkodó szervezetek. A második helyre rögvest a mezőgazdasági termékek árainak, az árak képzése elveinek megváltoztatása kell hogy kerüljön, mert e nélkül a mezőgazdaság — a nagy- és a valószínűleg izmosodó kisgazdaság egyaránt — továbbra is olcsó nyersanyag termelőjeként gyarmati alávetettséghez hasonlítható állapotú, lassú vagy gyorsabb sorvadásra ítélt ágazat marad. Ma a mezőgazdaság termékeinek nincs reális ára, legalábbis a hozzá „begyűrűző” költségekhez, a halaszthatatlan korszerűsítési szükségletek pénzigényéhez, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak megélhetési költségéhez képest. Harminc évvel ezelőtt 280 forintot fizettek a felvásárlók egy mázsa búzáért, most 400 forint körül: keserűen nevetséges a különbség. Hányszorosára emelkedett azóta mindennek az ára, ami az iparból kikerül, amihez a kereskedelem hozzányúl, más esetleg hozzá sem nyúl? Az idén betakarított búzáért 5 százalékkal fizettek magasabb árat a felvásárló vállalatok a 15-20 százalékosnak mondott infláció, hitel esetén 20 százalékon felüli bankkamat körülményei között. Miközben tavalyról idénre fordulván a gép- és alkatrész-kereskedelem 213 százalékkal növelte a traktorhoz szükséges bolygókerék, 120-szal a tengelykapcsoló tárcsa, 264-gyel az alsó függőpersely, 103-mal az MTZ-fogaskerék, 248-cal a kardánkereszt, 98-cal a tömítőgyűrű árát, hogy csupán néhányat említsünk a sok ezer közül. Egy traktorkerékre való köpeny 48 ezer forintról néhány év alatt drágult 128 ezerre. (Nem tudom megállni, hogy — mert cseppben a tenger, tanúsítja a mezőgazdaság termékei árának irreális voltát — ne említsek néhány példát a búza értékvesztésére. A két háború között felnőttként élők tanúsíthatják, hogy egy mázsa búza áráért egy pár új csizmát lehetett kapni. Nem kemény szárú, gombos, borjúbox bőrből készültet, hanem napi viseletre, munkára valót. Olyat, amit a háromlábú széken ülő csizmadia varrt, szegeit, s olyan búza áráért, amit lovakkal szántó parasztok vetettek el, kézi kaszával dolgozó aratók, sarlós marokszedők takarítottak be. Ma egy hároméves gyereknek való papucsot adnak egy mázsa búza áráért, 400 forintért. Más: amikor a negyvenes évek elején apámmal tizenkettedes búzát arattunk, 8-12 holdnyi levágásával, fölszedésével, keresztbe rakásával, majd asztagba hordásával, cséplés- kor segédkezési kötelezettséggel, tehát két személy számára legalább három-négy heti munkával 8-10 mázsa aratórészhez jutottunk. Beosztással, kenyérsütéskor a lisztet krumplival, máléliszttel szaporítva héttagú család évi kenyérnekvalója volt az. Ha most, tegyük fel, egy nagyérdemű ember, aki évtizedeken keresztül gyakran utazott külföldre ilyenolyan kongresszusokra, munka-, baráti és kollegiális látogatásokra s a közpénzekből a meglátogatottaknak vásárolt értékes ajándékok viszonzásaként kapottat sajátjának tudhatja — tehát nem lát szükséget — kap havonta 40 ezer forint nyugdíjat, akkor száz mázsa búza árát számolja le neki a postás. Még a húszezer forintos havi jövedelmű ember is 50 mázsa búza árához jut. Túlságosan sokat kellett valamikor dolgoznunk a búzáért? Torzultan értékelik ma a csizma és az ipar minden termékének árát? A nagyérdemű nyugdíjas valamikori teljesítményét? Talán mind a három mondatban van valami igazság. Legfontosabb gabonanövényünk árának mélyen az értéke alatti megállapításában annak is szerepe lehetett: búzaértékben állapítják meg a föld járadékot, a földek megváltási árát, célszerű tehát a lehető legalacsonyabban tartani.) 80
