Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 11. szám - Beke Mihály András: Befejezetlen per- és párbeszéd Mircea Băjannal, a România Liberă (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével - II. rész

kis sárgarépáért, ahol otthon érezhetik magukat. Ez megszűnik. Felszámolják az egyének maradék függetlenségét is. Szerintem ez a falurendezés legfőbb célja. A másik, hivatalosan kinyilvánított cél, a területek visszaszerzése a mezőgazdaság részére, ostobaság, hiszen az elvett kiskertek hozamával nem sokat nő a termés. Tehát visszajutunk az első ponthoz, ahhoz, hogy ellenőrzésük alá kívánják vonni az embereket, hogy féken tarthassák őket. És nem mellőzhető vetülete mindennek, hogy ilyen módon eltűnnek a hagyományok. Az emberek idegennek érzik majd magukat új lakhelyükön, és akkor már könnyebb lesz új embert faragni belőlük, olyat, amilyet Ceausescu szeretne. Az emberek elvesztik tájékozódóképességüket, azt lehet majd velük csinálni, amit éppen akarnak. És ebben a falurendezés a románokon kívül a magyarokat és a németeket is érinti.

— Mielőtt erre rátérnék, zárójelben hozzátenném az általad elmondottakhoz, hogy ha hoz is valami nyereséget az elkobzott földek termése, sokkal nagyobb lesz a veszteség. Gazdasági katasztrófa fenyeget azáltal, hogy azok az emberek, akik ma nemcsak fogyasztók, hanem valamennyire termelők is, teljes mértékben fogyasztókká válnak. Tehát a fogyasztási igény beláthatatlan mértékben megnő, míg a termelés végeredményben csökken.

— Pontosan.

— Nos, ezen túlmenően, mi úgy látjuk, hogy az összetett ok- és célrendszeren belül is Ceausescu egyik legfőbb célja a nemzeti kisebbségek gyökértelenitése, erőszakos asszimilációjának meggyorsítása.

— Nem ez a legfontosabb! Ez éppen annyira fontos cél, mint a többi. Hasonló módon járnak el a magyarokkal, a németekkel, a szerbekkel és a többiekkel is. Szétrombolják a múltjukat, temetőiket, templomaikat, házaikat, mindent, ami mögöttük áll. Ilyen módon igyekszenek megvalósítani a homogén nemzetet. Azt a sokat emlegetett homogén román nemzetet. . . De hát az még román sem lesz. Ceausescu olyasfajta népet akar kreálni, amely sem román, sem magyar, sem német, semmilyen. Föl akarja számolni a román szellemiséget és kultúrát, és fel akarja számolni a magyart is. Új szellemiséget, új kultúrát, múlt nélküli „új embert” akar teremteni. Olyan homogén nemzetet szeretne kreálni, amelynek semmi sincsen a háta mögött, csak maga előtt a Vezér. És nyilván ezzel együtt föl akarja számolni a nemzetiségeket is.

— Azonban én úgy vélem, az erdélyi magyarságot e téren is többletveszedelem fenyegeti. Azzal egyetértek, hogy mindenki gyökértelenné, ellenőrizhetőbbé, múlttalanná és jobban manipulálhatóvá válik. De a románok nem vesztik el az anyanyelvűket, újjáteremthetik majd a kultúrájukat.

— Igen, nem vesztik el...

— A magyarokat viszont attól a közegtől, környezettől fosztják meg, amely anyanyelvűk, anyanyelvi kultúrájuk, hagyományaik őrzője, ápolója. Hiszen ma már csak az elszigetelt kis falvakban maradtak többé-kevésbé érintetlenek a magyar hagyományok, a nagy városokban szinte nyomtalanul fölszívódnak, eltűnnek.

— Igen, kialakul egy komplex ...

— Eltűnnek. Az emberek asszimilálódnak. És nem jószántukból.

— Nem tudom, én inkább egybeolvadásról beszélnék. Hiszen a nyelvet gyakorlatilag nem lehet elveszíteni. A bukaresti magyarok még ma is magyarul beszélnek otthonukban, és ez természetes.

— Én bukaresti vagyok, ismerem őket, és tudom, hogy a másod-harmadgenerációkra az otthoni magyar beszéd egyre kevésbé jellemző. A gyerekek román iskolákba járnak, jobban ki tudják fejezni magukat románul, hát otthon is románul szólalnak meg. És a család alkalmazkodik hozzájuk. Elrománosodnak, elvesztik nemzeti identitásukat. Ez a városokban megy végbe a leggyorsabban. A hagyományaikat, anyanyelvűket eddig érintetlenül vagy szinte érintetlenül megőrző falusiak a városba kerülve anyanyelvűkben elbizonytalanodnak, és nem csupán archaikus kultúrájukat vesztik el, hanem a következő nemzedékek anyanyelve is veszendőbe mehet. Emberileg, fizikailag valóban egyformán szenvednek a magyarok és a románok, nemzetileg, és így lelkileg, viszont nem. Sokan úgy vélik, hogy gyerekük érvényesülését azzal segítik elő, ha román iskolába adják őket. A látszatok valóban őket igazolják. És

61