Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 11. szám - Beke Mihály András: Befejezetlen per- és párbeszéd Mircea Băjannal, a România Liberă (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével - II. rész

latos, régi szász házakkal, amelyekben most cigányok laknak. Ők bent a szobában, a parkettán raktak tüzet, az ablakok pedig mind ki voltak törve, hogy kimehessen a füst.

— Én is tudok olyan esetet, hogy Sepsiszentgyörgyön, az állomásnegyedben, ahová moldovaiakat költöztettek, az egyik betelepült család, a kétszobás lakás egyik szobájának a parkettáját fölszedve, ott paradicsomot termesztett. Kiváló melegház, nem?! Visszakanyarodva kérdésemhez, én úgy hiszem, sokáig föl sem vetődött az ellenállás gondolata, sőt, igen jó talajra talált a tetszetős demagógia, hiszen a hangadó többségnek Ceausescu relatív életszínvonal- emelkedést nyújtott. Bármilyen furcsának is tűnjön ez most innen, a pesti Anna presszó kávézójából nézve . ..

— Valóban, relatív emelkedést jelentett egyeseknek, de erőszakos emelkedést. És mindannak, amit erőszakolnak, csak negatív következménye lehet.

— Mire gondolsz?

— Az embereket a lakóhelyüktől messze, több tucat kilométerre költöztetik az egyes községközpontokba. Falujukat, temetőiket, mindenüket eltörlik, gyakorlatilag többé nincsen múltjuk. Múlt nélküli emberek, marionett-figurák Ceaugescu kezében. A lakótelepeken Ceausescu meleg vizétől, az állami zöldségestől függenek. Teljesen függővé válnak. Tulajdonképpen a falurendezésnek is ez az igazi célja.

— De én most a dolognak csak egyik vetületiről, arról kérdezlek, hogy milyen negatív hatása van annak, hogy erőszakkal költöztetik be őket a városi lakótelepekre?

— Az a baj, hogy új lakhelyükön nem érzik magukat jól, otthonosan. Nehezen alkalmazkodnak, mindent elrontanak. Még a relatív életszínvonal-emelkedést jelentő körülményeket, a fürdőszobát, a vécét is tönkreteszik. Mivel nem szoktak hozzá.

— A falurendezéshez értünk . . . Okai igen összetettek, tudom, de azért próbáljuk kibogozni őket! Mi lehet az oka Ceausescu hatalmas építkezéseinek? Az bizonyos, hogy Romániában nemigen vannak lakásgondok.

— Valóban, nincsenek olyan lakásgondok, mint Magyarországon. Vannak ugyan, de nem annyira súlyosak.

— Tehát a nagyarányú építkezéseknek van pozitív eredménye is. Bár azért hadd tegyem hozzá, hogy ezt a pozitívumot jobbára a románok élvezik, hiszen jóformán már csak ők költözhetnek be a zárt, pontosabban a magyarok elöl elzárt városokba. De végeredményben, ezen túl, mi lehet az építkezések célja, oka? Ceausescu megalomániája? Az a vágya, hogy átalakítsa, újrateremtse magát a történelmet? És ehhez el kell törölnie mindent, a múltat, és így a városokat, köztük különösképpen a nemzetiségi városokat is, amelyek arculatukon őrzik a történelmet.

— Pontosan.

— Másrészt gazdaságilag nézve, az építőipar nagyon sok képzetlen munkaerőt foglalkoztat, olyan munkásokat, akiknek szakképzése hatalmas pénzösszegeket emésztene föl, de akiknek alkalmazása nélkül óriási lenne a munkanélküliség. Tehát Ceausescu megspórolja a munkások szakképzésének költségeit azzal, hogy alkalmazza őket az építőiparban, bár az építkezések elburjánzása miatt ma már a katonaságot is bevetik a munkába. így van?

— Igen.

— Ez katasztrófához vezet.

— Éppen ezt akartam mondani. Jól látod a dolgokat. Ceausescut csak a saját mai eredményei érdeklik. Aztán utána az özönvíz! Hiszen ha majd meghal, vagy valamilyen módon bevégzi uralmát, az országot gazdaságilag romokban hagyja ránk. Nagyon nehéz lesz azt újjáépíteni ezekből a romokból. Már csak azért is, mivel, mint mondtad, semmit sem költ a szakképzésre, nem fektet be pénzt a tudományos kutatásokba, semmibe. Van egy tudósa, az neki elég ...

— Az, akinek senki sem ismeri évfolyamtársait. . .

— Igen. És az országot gazdaságilag tönkreteszi.

— Vajon segíthet-e ezen valamit az, hogy kifizette külföldi adósságait?

— Semmit. Majd újakat csinál. A bankok, amelyeknek visszafizette pénzüket, boldogok lesznek. Nézd, Magyarország nem tudja kifizetni adósságait...

59