Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 10. szám - Ryszard Kapuściński: Lapidárium (V. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)
Vannak napok (néha több nap egymásután), melyek gondolati és érzelmi szempontból egyaránt üresek. Gödör-napok, elszálló pára-napok. Szubjektív időnket átélt és átvegetált napokra oszthatjuk. Mennyire korlátozott az ember átélési készsége! Milyen szívesen menekül az átélésből az átvegetálásba! Még egyszer Coleridge: „Senki sem ugorhatja át saját árnyékát”. Varsóból 1985 Jákob Boehme: isten országa az ember belsejében lakozik. A tömegkultúra emberének gondolkodása másfajta gondolkodás. Az ilyen gondolkodás és az értelmiségi gondolkodása között nem fokozatbeli, hanem minőségi különbség van. Ezek itt különféle kódokkal telenyomtatott agyak. Itt nem lehet alkalmazni a magasabb-alacsonyabb megkülönböztetést, mert itt másságról van szó, a mentális struktúra másságáról. A tömegkultúra emberének gondolkodását a következők jellemzik: a) a világ iránti érdeklődésnek, a megismerés vágyának hiánya; b) közöny, passzivitás érzelmi bóbiskolás; c) ha van is valamilyen gondolkodás, az lassú, tempótlan, földhözragadt; d) a sztereotípiákba, mítoszokba, ostobaságokba vetett vakhit, ezek revideálásának, elvetésének képtelensége; e) bizalmatlanság. H. mondja, hogy látta Perskinek a Powazki-temetőről készült filmjét. A film arról szól, magyarázza J., hogy kulturális és társasági életünk miként tevődött át a temetőkbe. Az emberek üdvözlik, megölelik egymást, sétálnak, vitatkoznak. Waldorff mint ceremóniamester. A terrorizmus azok számára, akik művelik, a narkománia egyik fajtája, azzal a különbséggel, hogy a narkomániában a pusztító erő az ember belsejébe irányul, a terrorizmusban viszont kifelé, a felebarát ellen, akire előzőleg ráöltik az ellenség mezét. A rossz, melyet mások követnek el, oda vezet, hogy nem érezhetek elégedettséget. Én is felelős vagyok. Denis de Rougemont: „Nem az a fontos, hogy sejtsük a jövőt, hanem hogy teremtsük.” Milivoj Slavicek jugoszláv költő mondja nekem: „Az író tudja, hogy az, amit írt, jó-e. Ha azt mondja, hogy nem tudja, akkor tetteti magát”. Slaviceknek igaza van. Brain S. Johnson (1933—73), angol író: „Az egyetlen dolog, melyet manapság egy író a tulajdonának tekinthet, az koponyájának belseje, s ez az, amit kutatnia kell, amiről írnia kell”. 51
