Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 9. szám - Csorba Piroska: Rafinált mozgások (novella)
itt is — akárcsak néhány más helyen, pl. kormány, fontosabb vezetői pozíciók — statisztikaszépítő szerepük volt csupán. Esélyeim tehát voltak. Az intervallum — a tíz nap — épp elegendő ahhoz, hogy bármilyen szeretett kedves képe elhalványuljon a szépérzékeny férfinemben, s a rendszeres táplálékhoz szokott férfivágy megéhezzen. Külsőm után átalakítottam érzékeimet is. Korábban — bár szememben esztétikusnak tűnt egy szabályos férfiarc — elképzelni sem tudtam, hogy testi kapcsolatba kerüljek a tulajdonosával. Nos, átplántáltam magamat. K. felé utaztamban érzéki vágyak kezdtek ébredezni bennem, amikor gyanútlan férfiakra pillantottam. Hogy mi keltett bennem vágyat? Egy barnára sült, fehér ingből kivillanó férfikar, sokat ígérőén hínáros tekintet, erős váll, fejhez simuló bársonyos fülcimpa, a friss borotválástól fekete arcbőr, s urambo- csá’ még egy kigombolt ing mögül rám meredő, ördögien fekete szőrzet látványa is ... Érdekes — állapítottam meg — míg férfi alakomban a kifejezetten másodlagos nemi jelleget jelentő testrészek támasztották fel vágyamat; a mell, a far formája, a csípő rafinált mozgása — ezek most elveszítették jelentőségüket. Átváltozásom tehát tökéletesen sikerült! Undort keltett bennem a sok nő, viszolyogtam a hónaljukból fölcsapó, parfőmmel szelídített nőstényszagtól — pedig hogy megbolondították nem is olyan rég! Kacér pillantásaikat mesterkéltnek, kiszámítottnak láttam, bár tanulékony és szorgalmas lévén, egykettőre utánozni tudtam, sőt túl is szárnyaltam. Az utazás első félórája után rájöttem, az a férfi néz majd rám és szólít meg, akire látszólag ártatlan pillantásommal ráparancsolok. A tekintet édességét már mint férfi megismertem, s most megtanultam a tekintet hatalmát is. Örömmel konstatáltam férfiak felé forduló érdeklődésemet, halovány vágyaimat, a testük szemlélése közben jelentkező enyhe, határozatlan izgalmat. Rá kellett ébrednem, hogy a nő nem sajátos koreográfiát követ, s nem álszent, amikor nem közvetlenül törekszik a cél felé. Ellenkezőleg: önző! Önzése miatt keresi minél hosszabb gyönyörét simogatások- ban, szemekben, arcban, ölelésben — hiszen az ő gyönyöre, ezt kezdtem megsejteni — a beteljesülést megelőző játékkal együtt teljes csak. Ennek a játéknak a kellékei keltették fel tehát női alteregóm figyelmét, ezekre rezdült meg bennem valami. Diadallal, ugyanakkor kis szorongással fedeztem fel magamban e vágyakat. Szorongtam ugyanis attól a — számomra szokatlan — szereposztástól, amely rám a szerelemben vár. Megérkezésemet K.-ba úgy időzítettem, hogy én legyek a legutolsó, hogy szemügyre vehessek minden kísérleti személyt, s ők se kerüljenek el engem. A fehér asztal körül ültek a vendégköszöntő pohár borral, amikor — ismétlem: késve! — beléptem. A sietségtől kipirultan, csillogó szemekkel, elnézést kérve, látszólag szórakozottan (valójában nagyon is figyelmesen) végigbillentyűztem tekintetemmel a seregletet, s megelégedéssel nyugtáztam a választékot. Él is feledtem megemlíteni — épp harmincévesre álmodtam magamat: Balzac harmincéves asszonya, de mennyire más szerepben! Kavargattam a kávét, csevegtem a társnőmmel — egy ötven felé járó szögletes bürokratával — s éreztem, ahogyan a jelenlévő férfiak tekintete megpihen rajtam, ahogyan fölmérnek. Néhányan próbába sem kezdve, eleve lemondanak a meghódításomról, néhányan tartalékba tesznek, megvárják, hogy előbb mások próbálják megvívni a várat, amelynek látszottam. Mert külsőm és modorom tartózkodó volt. Bár némi pajzánságot megengedtem alteregómnak és azt is, hogy pillanatokra engedjem kiáradni magamból a fluidumot, aminek segítségével aztán horogra akadnak kiválasztott kísérleti alanyaim. Az ismerkedés félórája után már kész volt a lista: A. a híres professzor, ■B. az alanyi költő, C. a sikeres menedzserigazgató, D. a kritikus, E. a nagyregényíró. Öt egyed ebből a színes választékból épp elég lesz a tíz napra. Egyre-egyre épp két nap jut, bőven elég, még sok is. (Legalábbis, ha átalakulásom előtti férfimagamra gondolok, két nap néha irtózatosan hosszúnak tűnt ugyanazzal a nővel). Kérdezhetik, nem öncélő-e 33
