Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 5. szám - Fehér Ferenc: újvidéki magyar szó; A Mosztonga mellől; Németh István; Orom; Fegyelmezett novemberi sorok; Életjel; Bovec, Trenta; Sztobi színháza; Motovun; Gryka ë Rugoves; Szemtől szemben, Azért; Sonja Maodušnak; Egy női arcra; Rovigno; Betyárvölgyi látomás; A kanizsai Tisza-hídnál; Fohászkodó (versek)
A Mosztonga mellől Valami kisgyerek ... valaki folyton sírdogál. Vagy csak a Mosztonga medrében kuporgó homály. Százéves malomkerék. Ott hevert a hídnál, egy udvaron (a pálinkafőzde vére épp szivárgott). Kinizsik, Toldik játékszere? Csak ötmázsányi szánalom, törpe kakasok trónja, s innen kiáltott borért is a kis ember, ha verték a blattot cimboráival. .. (Megülte kertemet, mint ország gyomrát a baj,) Doroszlói nyaram hamva: rozmaringos lakodalmi alma! Polcokon pöffeszkedő hazám: kilobbant katlanok korma öreg bögrék hasán ... Sisakos rézfúvósok. Ez itt még félig éden . .. Bajuszos angyalok egy régi képen. * Kavargatták a kávét, várták a hírlapot... (Semfűbokrok alján már csak e sírlapok) * Valami átszállt a fehér, meszelt szobán, az ablaktábla nyikordult kint a szélben. Belém szúrt a gondolat, hogy ilyen ostobán meg is halhatnék itt, szótlan, észrevétlen.
