Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Monostori Imre: A szociáldemokrata sajtó Németh László-képe a 30-as évek közepén

értékítéletei a legtöbb ponton egyeznek a miénkkel” — úgyszintén bővebb magyarázatot, differenciáltabb kifejtést igényelt volna.

* * *

A Népszava életében 1936 közepe — miként erre már utaltunk is — kritikus időszak: részint a főszerkesztő-válság, részint pedig a kormány drasztikus fenyegetései s ennek következményei miatt. Mindez azonban nem érinti a lapnak a Németh Lászlóval kapcsolatos eddigi álláspontját: a mégoly problematikus írásainak is lényeges kritikai ellenvetések nélküli dicséretét. Feltételezhető — és erre utal a róla szóló cikkek elküldése Némethnek —, hogy Bresztovszky Ede szeretné megnyerni Németh Lászlót is a Népszava szerzőinek vagy legalábbis szimpatizánsainak a táborába miként — például — Kodolányit, Szabó Lőrincet és Illyést is sikerült megszólaltatni a lapban. (Illyés később is nyilatkozik a Népszavának). Az aktív megnyerés szándékáról az után sem tesz le Bresztovszky, miután Németh elég világosan kinyilvánítja saját szocializmusfelfogásának lényegét, természetét. „A szocializmus különfutójának tekintem magam — írja 1936 őszén —, aki bízik benne hogy a rajta át megnyilatkozott igazságok hű konzerválásával a szocializmusnak egykor jobb szolgálatot tehet, mint egy lelketlen behódolással.”

A szociáldemokata értelmiségi elit Németh Lászlóval szembeni korrekt magatartásának tényét nem cáfolja a Szocializmus 1936 szeptemberi számában Hatvány Lajostól közzétett pamflet hangneme sem. (Ez az írás ugyanis nem a folyóirat szerkesztőinek kérésére készült, hanem a vendégjog tiszteletben tartásával került a lapba.) Hatvány a Jóslások Magyarországról című Ady-kötet kapcsán támadja Babitsot és a Nyugatot, — Ady védelmében. Hatvány szerint a kötet címe azért tűrhetetlen, mivel „Ady Endrét a halála után clszaporult Szabó Dezső- és Németh László- féle hím-Pythiák közé sorolja, akik csak akkor szólalnak meg, ha már a transz tajtékos habja veri a szájukat.” Hatvány eme igaztalan vádaskodását — melynek gyökerei még a 30-as évek legelejéhez nyúlnak vissza — írása végén újabbakkal is tetézi: „Jászi már harminc év előtt tisztán fejtette ki Közép-Európa problémáit, ellenben a kor magaslatán álló Németh László manapság amily megható jószándékkal, oly zavartan és oly tökéletlen tudománnyal botorkál a nyomában [... ] (Hatvány egyébként a Szocializmus 1938 januári számában is támadja Némethet.)

A Bűnre — már Mónus a főszerkesztő — ugyancsak hamar reflektál Bresztovszky. A cikk ezúttal is bőségesen dicsérő, summája a következő: „Az író szeme éles, szava bátor és gondolatai gondolkodásra kényszerítenek. Egy családi ház fölépítésének története így nő a mai társadalom keresztmetszetévé, de egyúttal a bűnös világ megváltásának szimbolikus jelképévé is.” A Szocializmus 1937 májusi számában közöl jegyzetet a regényről. Hangsúlyozza, hogy a középosztály zavarodottságával szemben Németh László „ragyogó irodalmi eszközökkel a következő kérdést veti föl: „villa, méreg vagy igazi harc”? A regény azt sugallja — vélekedik a jegyzetíró —, hogy a szövetségkeresésben a középosztály a tömegekre van utalva. Aligha csak aránytévesztés eredménye a Szocializmusnak a Bűnt erősen átpolitizáló állásfoglalása: a Márciusi Front első nagy lendületének időszaka ez!. (A Korunkban már Gaál Gábor is dicséri Némethet [igaz, újabb babonát dobva be az irodalmi köztudatba]: aki a „reform-fronton” elesett ugyan, de mint művész talpra tudott állni. Cikkének címe is Németh írói „fejlődésére” utal: A „Tanú”-tó! a „Biin”-ig [1937. ápr.)

A szociáldemokrata állásfoglalás a Márciusi Fronttal szemben mindazonáltal ellentmondásos. Egyfelől rokonszenvvel kíséri a népi írók (és a kommunista értelmiség egy része) eme demonstratív fellépését, sőt az Erdei—Féja vita nyomán — Erdeit bírálva — azt az álláspontot képviseli, hogy a Márciusi Front „maradjon együtt mint szellemi mozgalom, mint demokratikus szabadságszerető törekvések hirdetője.” A Szocializmus üdvözli az új 12 pontot is. Másfelől viszont ez a rokonszenv nem párosul a szövetségre lépés reális lehetőségének tervével, elképzelésével. Éppen az új kiáltvánnyal kapcsolatban jegyzi meg a Szocilaizmus, hogy a Márciusi Front „összetételénél és a benne érvényesült

62