Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Fogarassy László: Garbai Sándor emigrációs évei Pozsonyban (1934 -1938)

szán megtartott községi választásokon megmutatkozott, amikor a magyar ellenzéki párt nemcsak megszokott szavazatait, de a szociáldemokrata és kisiparos párt eddigi híveinek szavazatai jelentékeny részét is megkapta. (Garbai ott téved, hogy e választásokat 1937-re teszi — ekkor Kassán választottak — a kisiparos párt alatt a csehszlovák iparospártra gondolt és megfeledkezik az agrárpártról. Az ő emlékezéseinek a kommentálására meg kell említeni, hogy a komáromi választásokon a magyar szociáldemokraták 1079, a kommunisták 1680, a „magyar demokraták” néven indult agrárpárti tagozat 446 és a magyar ellenzéki párt 4760 szavazatot kapott. Losoncon a magyar szociáldemokrata listára 591 (a csehszlovák szociáldemokratára csak 404), a kommunistára 1606, a magyar ellenzéki listára pedig 2365 szavazat esett, hogy a többi pártról ne is beszéljünk.) Pozsonyban a magyar szociáldemokrata jelöltek a „fasisztaellenes németek, magyarok és zsidók demokratikus egyesülése” listáján indultak, amely azonban annyi szavazatot sem kapott, hogy a listavezető német trockista Singer Jenő bejutott volna a városi képviselő-testületbe. (A Singer-csoport titkos szubvenció fejében a városházán minden magyarokra sérelmes határozatot megszavazott.) Még a kormánypárti Magyar Újság is azt írta a választás napján, hogy a magyar szavazó azért szavaz az ellenzéki egyesült magyar pártra, mert nincs más választása. (Ha Pozsonyban közös magyar demokrata-szociáldemokrata listát indítanak, összegyűjtöttek volna egy-két mandátumra valót.)

Garbai nem bocsátkozik a fentiek részletezésébe, annak a jeléül, hogy nem voltak újságkivágatai.

1938 őszén a mücheni egyezmény után a csehszlovákiai német szociáldemokrata párt vezetősége a Szudéta-vidékről Prágába menekült. Megalakult a szlovák tartományi kormány, amelyben három szlovák néppárti (Hlinka) és két agrárpárti miniszter foglalt helyet. A csehszlovákiai szociáldemokrata párt szlovák szárnya önállósította magát és határozatot hozott, hogy kilép a II. Internacionáléból. A pozsonyi Magyarság 1938. október 23-ai száma már arról ad hírt, hogy a párt magyar tagozata önállósult és közzéteszi a végrehajtó bizottság felhívását, amelyet Borovszky Géza elnök és Popovics János jegyző írt alá. A Rázus-féle szlovák nemzeti párt lapja, a Národnie Noviny a nemzetiségek kicserélésének kérdésével foglalkozik és felveti a zsidókérdés megoldásának gondolatát: „mert... helységeink szlovák karakterét zavarja.” A magyar emigránsok sorsa aggasztó lett. Pozsonyban magyar zsidókat toloncoltak ki Dunaszerdahelyre. A kommunista, majd a szociáldemokrata pártot is feloszlatták.

A cseh-morva területen még működtek a pártok, köztük a szociáldemokraták is, amikor Garbai Sándor Benjámin Ferenccel együtt tájékozódás végett Prágába utazott. Akkor már előtte ott voltak Schulcz Ignác, Váradi Aladár, Surányi Géza, Antal Sándor17 egy előkelő szállodában, a többiek szanaszét. Balla József szociáldemokrata szenátor fáradhatatlanul munkálkodott annak érdekében, hogy a magyar emigránsokat ne utasítsák ki Prágából, kapjanak útlevelet és vízumot.18 Schulcz Ignác igen sürgősen Párizsba repült családjával együtt. Elutazása után 8-10 nap múlva a szlovenszkói nyomdászszövetség küldöttsége Prágába utazott a szövetségi központtal tárgyalni, mert a szlovenszkói nyomdászszövetség ellenőrző bizottsága olyan visszaéléseket derített föl, amelyekért Schulcz Ignác vezető titkár volt a felelős. Feljelentést is tettek, mert kitűnt, hogy nyugta ellenében fölvett pénzeket nem vezettek be a pénztárkönyvbe, hanem magáncélokra fordították. Werner Jenőt, az egyesület titkárát le is tartóztatták. E visszaéléseket a szlovákiai lapok közölték. (Még az agrárpárti Magyarság is ütött rajta egyet az 1938. november 6-án megjelent utolsó számában, közölve, hogy Schulcz Ignác az angol segélyalapból utazott Párizsba és hogy a szlovenszkói nyomdamunkások közt rendkívül nagy az elkeseredés, hogy szakszervezeti titkárjuk elsőnek mentette irháját a biztos külföldre.) Amikor Garbai később az emigrációban kérdőre vonta Schulczot, miért hozta a nyomdászok szervezetét kínos helyzetbe, azt a cinikus választ kapta, hogy „kapitalista világban élünk, kapitalista módszerekkel hoztam eredményt.”

Schulcz emigrálása után, akit Horovitz Jenő is hamarosan követett, Böhm megbeszélésre hívta össze Garbait, Fényest, Kérit, Bíró Mihályt, Prager Jenőt és Leser Lajost. Böhm

12