Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Csatári Bálint: Néhány gondolat a falusi környezet változásáról
E „kömyezetfogalom-robbanás” egyfajta áttekintésére vállalkozom, a teljesség igénye nélkül. Először, hogy a címben jelzett „környezethez” eljussunk, vegyük sorra a leggyakrabban használt fogalmakat: A természetes környezet: az élő szervezetek fennmaradását, fejlődését biztosító tényezők összessége. Ezt az ember, mióta azzá vált, s legfőképpen, mióta társadalmat alkot, igyekszik átalakítani, s helyette létrehozni a maga művi környezetét, ami része a társadalmi környezetnek is. Utóbbiról lexikonjaink azt írják: az adott társadalom anyagi és kulturális létfeltételeinek összessége, amelyek meghatározzák a társadalom egyes osztályainak létét és tudatát. Sőt: az egyén gondolkodásmódját, jellemét, személyiségét is elsősorban a társadalmi környezet hatásai alakítják ki.1 Az Új Magyar Lexikon 1981-es kiadása egy új definícióval is szolgál, amely műszakitudományi hivatkozással azt mondja: környezet a rendszermegközelítés, rendszerkutatás fogalomkörében mindaz, ami a rendszer irányításán, változtatási hatáskörén kívül áll, viszont a rendszer céljaival, feladataival valamilyen összefüggésben van.2 Mindezekhez társul szűkebb szakmám, a geográfia komplex környezetfogalma, a földrajzi környezet. Ez a középkor óta sokat kutatott és a társadalom fejlődésével is kapcsolatba hozott (földrajzi determinizmus) fogalom, amely alatt a legáltalánosabb felfogás szerint ma már nemcsak a természet értendő, mint az emberi társadalmat körülvevő és a társadalom életének állandó és szükségszerű feltételét biztosító tényezők összessége, hanem olyan alrendszerekre bontható komplex környezet, amely a társadalom teljes környezetét reprezentálja.3 Ezek az alrendszerek: a természeti, technikailag átalakitott természeti, a társadalmigazdasági és a világnézeti-kulturális környezet alrendszerei. Hogyan lehet tehát e kömyezetsokaságból kiindulni, mikor azok egyrészt: tényezők, feltételek összességét jelentik, de egyben kívül is állnak a rendszer irányításán és változtatási hatáskörén, ugyanakkor komplexen kell azokat tekinteni. Talán akkor, ha a környezetet a maga konkrétságában vizsgáljuk, s abból fűzzük tovább gondolatainkat úgy, hogy a környezet-fogalom feltételezettséget fejez ki és viszonylatokat tételez fel. így a legkülönfélébb konkrét környezetek léteznek, amelyek térkategóriákként törvényszerűen úgy kapcsolódnak egymáshoz, keresztezik, szövik át egymást, mint konkrét birtokosaik, az adott élő szervezetek és ezek funkcionálásai.4 Nézzük tehát a témánk szempontjából fontos falut, konkrét környezeteivel. Gazdasági oldalról a falu a mezőgazdaság legfontosabb szintere, amely élő anyaggal dolgozó tevékenységi forma, konkrét környezete tekintetében pedig kapcsolatban áll a földrajzi környezet valamennyi elemével. A magyar agrárfejlődés közelmúlt évtizedei alapvető változásokat idéztek elő falun. Ezek a korábbi falusi életformához, falusi társadalomhoz viszonyítva merőben új környezeteket hoztak létre. Megváltozott az agrártermelés szerkezete, nagyságrendje, biológiai ritmusa, s az átalakulás, a fejlődés eredményeként a létrejövő új környezetek és a falusi-tanyasi ember viszonya. Gondoljunk csak arra az idilli, de vissza nem kívánt képre, amikor a parasztok a lakókörnyezetük természete által kapott javakból hozták létre művi környezetüket. A szűkebb haza, a táj termelési hagyományai, lehetőségei szabták meg csaknem teljes mértékben a termelhető javak skáláját; s például a Duna—Tisza közi futóhomokon kialakult kertes-tanyás gazdálkodás milyen szoros kapcsolatban volt a természeti csapások elleni társadalmi küzdelemmel! A mai modem nagyüzemi agrártermelés természettől való függősége csökkent ugyan, de sok esetben éppen a korábbi szoros alkalmazkodás feladása volt helytelen. Közismertek a nagy fokú gépesítés, kemizálás környezetet romboló hatásai is, vagy egyes kultúrák visszaesése, azáltal, hogy azok a nagyüzemi termelés keretei között nem találták meg helyüket. A specializáció és az integráció révén átalakult az agrártermelés konkrét környezete, az agrártér is, s új szennyező helyek sorát hozták létre. A szakosított nagyüzemi állattartó telepek vagy a kapcsolódó feldolgozó ipari tevékenység a termelés olyan koncentrációját 81
