Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Surányi Dezső: Ember - változó környezetben: történeti-botanikai vázlat
az újszerű közösségi (zöld)birtokformának védelmére, élvezetére, rendeltetésszerű használatára. Ezek létesítési és fenntartási költségei igen magasak, ha nincs jobb módszer — a közösség és a társadalom igényeinek szankcionálással kell érvényt szerezni. A vegyszerhasználat, az engedélyezési procedúrák (vegyszerekre, fakivágásra, termesztésre vonatkozóan), a pénzügyi irányítás mind-mind befolyásolják a természetszemléletünket. Nevelni is kell erre az embereket, főleg a fiatalokat, mert arra nem építhet sem a magyar, sem az európai, sem a mérsékeltövi gazdaság és népesség, hogy majd a trópusi övezet helyrehozza az oxigén-deficitet mifelénk. Ott is megváltozott már a helyzet, ezért nő meg az épitett környezetünkben a termesztett és dísznek, kommunális céllal telepített jóléti növényzetnek a jelentősége. Bizonyos betegségek, idegi károsodások nagyfokú elszaporodása jelzi, hogy az ember és környezete közötti harmónia tényleg megromlott, megbomlott az egyensúly és azok az évtízezredek óta jól működő kiegyenlítő rendszerek zavartan kezdenek működni károsító tevékenységünk miatt. Nem vészharangok kongatása ez a szigorú helyzetkép-értékelés, de szűk látókörű gazdasági érdekkel nem veszélyeztethetjük a következő generációk életfeltételeit, lehetőségeit; így az ökológiában jártas szakemberek felvilágosító munkája igen fontossá válik. Az alföldi emberre sem jellemző talán, hogy nem szereti a fát, pedig igen gyakran számtalan építkezés úgy kezdődik, hogy mindent lerombolnak — és kivágnak, holott a tervrajzok ázsiója semmit sem vesztene értékéből, ha mondjuk 15—20 méterrel odébb épülne fel egy épület és így megmenekülne néhány szépséges öreg fa! A természetvédelem társadalmat mozgósító szerepe ezért rendkívül jelentős, s akkor működik e mozgalom helyesen és eredményesen, a gazdaság is akkor szabályozza jól tevékenységét, ha kölcsönösen igazodnak egymáshoz, tehát nem egymás ellenében hatnak. Itt úgy tűnik, igen sok a tennivaló, néha minimális anyagi ráfordítással, de pozitív emberi magatartással eredményeket érhetünk el. A reális alapokon nyugvó környezet- és természetvédelem előbb-utóbb biztosan megtalálja „helyét” a gazdasági és társadalmi életben. Fontos az egy nyelven beszélés: a magasabb érdekeknek mindig a jövőt kell szolgálni, a viták és konfliktusok ennek az ökológiai szemléletnek érvényesülése során természetesek, annak kell tekinteni azokat. * * * írásunk időben rendkívül hosszú periódust ölel át, így a részletekbe alig merülhettünk bele. Történelmi folyamatában az ökológiai melléfogások igen meggyőző, egyértelmű bizonyítékokat adtak; ezek ismételt emlitése nagy szolgálatot tehet, sőt tesz is: mindenki nem lehet történeti-ökológus ... Utaltunk már az öntözés káros mellékhatásaira, a lejtő irányában való talajművelés, az esztelen erdőirtás következményeire; a legeltető állattartás kárai a természetes növénytakarót mint elsődleges bioszféra-elemrendszert tették tönkre; — a talajfelszin részecskéit kiszolgáltatták az elemeknek, a víznek és a szélnek. Kopár vidékek alakultak ki, ezeknek ugyanúgy megváltozott a hőháztartása, mint a városi kultúr - sivatagoknak, az aszfalt-tengereknek. Ha nem is ugyanazokkal a növényfajokkal, de az egymással vikariáló növényekkel meg lehet szerkeszteni, ki lehet alakítani a mesterséges növénytársulást. A hármas szint együttélése stabilabb életet jelenthet a növényzetnek, mint egy magános fa az aszfalt szorításában. Törmelékes, élettelen földbe pionír fajok valók, amelyeket nem kímélve ki kell vágni, ha közben megteremtik a feltételeket az igényesebb növények számára. A városok klímája sem romolhat a fokozatosság elvének betartása esetében, miközben a természet visszacsa- lása a mesterséges környezetbe is sikeressé válik. A városok, falvak, tanyaközpontok, épületek környezetében a megfelelő növényzet kiválasztása és összeválogatása a valódi szakmai kérdés, jó koncepcióval a gyep-, cserje- és lombkoronaszint tökéletesen kialakítható. Rajtunk is múlik, hány év alatt (rongálás és ápolás), milyen esztétikai szempontokat vagyunk képesek érvényesiteni, mert szép épület- együttest el lehet növényzettel tüntetni, sőt a jelentéktelent felemelni. A modem kertépíté78
