Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Surányi Dezső: Ember - változó környezetben: történeti-botanikai vázlat
szeti elképzelésnek ez a legfontosabb feladata urbanizált világunkban, de vonatkozik ez a mezőgazdasági üzemek területére is, vagyis nemcsak a központra és kerületközpontokra. Talán az erdősítések, erdőtelepítések felelnek meg legjobban jelenleg a növénycönológiai, növénytani elvárásoknak — érthetően. Az ilyen új, létesített ültetvények urbanizációs nyomása általában a legkisebb, a természetes növénytakaró egyes gyorsan terjedő fajai feltűnnek az erdőkben, s a gyérítésekkel a megmaradó fák és az új növények élettere egyaránt megnövekszik. Az Alföld újrafásításának sikerességét az 50—100 éves erdőségek bizonyítják, de újabb erdőfelületek szükségesek, mivel az endogén (saját) és advektív (szállított) ipari szennyezések, környezeti ártalmak csökkentése az erdők filter hatása révén nagyon mérsékelhető. A ritka erdőségek az Alföldön azért is fontosak és védendők, mert jóléti funkciót ugyancsak betöltenek, magasabb követelményű parkerdőnek ugyan nem számítanak, de jó fa- és vadgazdálkodási és kirándulási területek lehetnek. A takarékos (anyag, művelési költség) gazdálkodás nemcsak ökonomikus, hanem ökologikus is; mindez nemcsak a jó gazdasági tevékenységre, hanem az élet minden területére is érvényes. Vázlatunk egy hosszabb történeti-szociográfiai, történeti-ökológiai kutatási program részlete, amelynek fontosabb következtetései a mostani helyzetünk jobb megértését szolgálják, és segítik a jövőbeli tervező munkát. Ugyanis valljuk, hogy a történeti múlt természettudományos tanulságai készen kapott eredmények a mostani kutatók kezében, de nem kell szégyenkezni azon, hogy a XX. század embere környezetével konfliktusba került, a hibák korrigálhatok, ha célunk is az, hogy ez a kényes konfliktus ne csapjon át konfrontációba. Irodalom: BÁLINT S.: A szegedi népélet. Szeged, 1958. ERDEI F.: Futóhomok. Athenaeum, Bp. 1937. ERDEI F.: Magyar falu. Athenaeum, Bp. 1940. ERDEI F.: Magyar tanyák. Athenaeum, Bp. 1942. ERDEI F.: Magyar város. Athenaeum, Bp. 1939. FÜR L.: Kertes tanyák a futóhomokon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. GYÖRFFY I.: Alföldi népélet. Gondolat, Bp. 1983. HOLLANDER, A. N. J. den: Az Alföld települései és lakói. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1980. PÖLÖSKEI F—SZABAD GY. (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. SURÁNYI D.: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1985. SZENTI T.: Tanya. Gondolat, Bp. 1979. 79 %
