Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Surányi Dezső: Ember - változó környezetben: történeti-botanikai vázlat
S egyes esetekben a tanyásgazdák számára ugyancsak lehetetlen helyzetet teremt a termesztési gyakorlatunk egynémely ficama. Gazdasági és emberért való kultúránkat jobban kellene igazítani a hosszú távú „emberiség-programhoz”, hiszen sok biológiai, faji, fajta lehetőséget játszhatunk el. Ma, amikor naponta egy-egy faj eltűnik, talán kimondható, hogy túlzottan „élővilág-pazarló” a gazdasági szemléletünk, gyakorlatunk, anyagpocsékolásunkban is mérhető. Kényelemszeretetünk lemérhető abban is, hogy a szakember szinte aknásított területen érzi magát, ha olyan régi, elfelejtett és ellenálló fajták szaporítását szorgalmazza, amelyek talán a kiskerti minősítést is túlszárnyalhatják. A kiskerti termesztésben pedig a biológiai kertművelés tudományosan megalapozott ágát jelenthetnék. Kitűnő alkalom lenne a vegyszeradagok csökkentésére, mégis elakad, megakasztja a részvétlenség és a más irányú divat, a korlátolt prognosztikai képességünk. * * * A nagyüzemi táblák kialakítása, a monokultúrák elterjedése akadályokba ütközik a tanya- rendszer révén (természetesen, az ottlakóknak is vannak nehézségei, épp ebből a termesztési módszerből kifolyólag). Mindamellett a tanya az a lakó- és gazdálkodási egység, ahol a természet—ember—lakóhely kapcsolata a legideálisabb a többi települési és lakóformához viszonyítva. Bizonyos mértékig ennek köszönhető, hogy a tanyakutatások annak idején megélénkültek, így Györffy István, Bálint Sándor, Somogyi Imre, Erdei Ferenc klasszikusnak számító munkái, a harmincas években itt járt den Hollander háború után írt kiváló pillanatképe óta ugyancsak számos értékes és hasznos munka jelent meg. Mivel a jellegzetes tanyarendszer az Alföldön alakult ki, tanulságos szó szerint is idézni a holland tudós összegezését. „Méltóságteljesen kanyarog a Duna és a Tisza az Alföldön keresztül. Agyagos vizük a Vaskapu felé hömpölyög tovább, ahol a folyam már alig talál szabad utat. A horizont széles, alatta nyáron az égetően forró levegőben csalóka képek remegnek. A gémeskutak mint nagy, ferde tetejű T betűk rajzolódnak elénk. Csak a gabona- és kukoricaföldek, néhol egy-egy fa, a szikes- és homoklapályok, sós tavacskák, olykor pedig ez ember nem lakta sztyeppvidék változása kinál némi változatosságot. Az utazót, aki megszokta Közép- Európa erdős és párás, hegyes, dombos tájait, a Duna bal partján merőben más táj fogadja, melynek láttán meglepetését alig titkolhatja. Csak hosszabb alföldi tartózkodás győzi meg arról, hogy olyan vidéken jár, ahol a természet és a környezet, a lakosság eddigi, ősi élete és a történelmi fejlődés olyan települési, gazdálkodási formákat hozott létre, amelyek egyedülállóak. Magyarország nyugati részén, a Dunántúlon az emberi településformák nem, vagy alig térnek el a Közép-Európában megszokottól. Városok, kisvárosok, falvak találhatók itt. A parasztok a falvakban laknak és a környező földeket művelik. Az Alföldön ez másként van. A kisebb-nagyobb falvak között egymástól elszigetelt tanyák ezrei tarkállnak. Többségük kisüzem, ahol általában a művelt földterület közepén áll a lakóépület az istállókkal és az egyéb melléképületekkel. Magyarország térképén az egész Duna—Tisza-közét — a Budapest—Cegléd—Abony vonaltól délre — és a Tiszától keletre eső vidéket dél felé a Marosig, északon Nyíregyháza vidékéig, még Debrecent és a hajdúvárosokat is körülvéve, keletre egészen Szatmárig tanyatelepülések tarkítják. E vidék tanyavilágában — mint egy-egy sziget — terpeszkednek a sajátos jellegű parasztvárosok vagy óriásfalvak, földszintes házaikkal, széles és kövezetlen utcáikkal. Lakosságuk részben mezőgazdasági foglalkozású. Ezeket a településeket lakóik száma és kiterjedésük nagysága miatt városoknak tekinthetjük, bár településképük falusias. Az Alföldre jellemzőek ezek a parasztvárosok. Sehol máshol a világon nem találhatók ilyen számban és ilyen környezetben. A magyar tanyavilág létrejöttének módja azonban éppúgy páratlan, mint lakóinak élete és társadalmi, gazdasági problémái. E településformát létrehozó okok igen figyelemreméltóak és fontosak, alapos vizsgálatot érdemelnek. Fő vonalaiban egyet s mást elárul ez a vidék az emberiség településtörténetéről is, ami miatt sok helyi 75
