Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 7. szám - Fehér Zoltán: "...Nationis Ungarico partim, partim Illyrico...": egy kalocsai sárközi falu népességtörténeti kérdései

bejegyző a családneveket: Bálás (Balázs), Batory (Bátory), Csánády (Csanády), Fárkas, Farkás (Farkas), Fekéte (Fekete) stb.

26 FÉNYES Elek: (1851) szerint a korponai lutheránus németek a múlt század közepére „eltótosod- tak”. Érdekes, hogy ugyancsak Korponán találhatók az ősei az egyik XIX. sz-i bátyai földbirtokosnőnek, Beniczky Teréziának

27 REIZNER János: Szeged története I. 182. 1900.

EPERJESSY Kálmán: A magyar falu története (Bp. 1966)

A szerző szerint a határőrvidék feloszlatása után a szerbek (!) egy része az ország más területeire költözött. Bátyán azonban a Maros(y) és Csanádi nevek már korábban megjelennek. BARTH János szerint a Csanádi nevű családok Érsekcsanádról költöztek Kalocsára.

28 Országos Levéltár P-687. váradi Török cs. Lt. 2. cs. (1680.)

Idézi: VASS Előd: A középkori és török kori Kecel (In: Kecel története és néprajza. Kecel 1984.)

29 A népnévi eredetű családnevek csak eltérő etnikumban szerepelhettek megkülönböztető funkcióval. Ahol mindenki tót (nemzetiségű) volt, ott nem lehetett értelme a Tót családnévnek. Az 1720. évi összeírásban találunk Bátyán ilyen nevet: Kis alias Tót.

30 Idézi: KOSÁRY Domokos: Pest megye a kuruckorban (In: Pest megye múltjából. Bp. 1965.)

31 Leksik prezimena . . .

32 HENKEY Gyula: Kalocsa és környéke népességének etnikai, embertani vizsgálata (In: Cumania VI. Kecskemét 1979.)

Szélmalom (Dusnok)

76