Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 7. szám - Fehér Zoltán: "...Nationis Ungarico partim, partim Illyrico...": egy kalocsai sárközi falu népességtörténeti kérdései

4 TÍMÁR Kálmán helytörténeti hagyatéka: Telegdi János kalocsai érsek tizedjegyzéke 1629. KOSÁRY Domokos: Pest megye a kuruckorban (In: Pest megye múltjából. Budapest 1965. (1. táblázat: 1686.

5 Bátyai plébánia hivatal. Historia Domus

6 SIMONYI Jenő: Kalocsa környéke (In: Földrajzi Közlemények 1882.)

7 MARSIGLI, Ferdinand: Danubius Pannonico Mysicus ... Amsterdam, 1726 Jozephinische Aufnahme 1783

8 VÁLYI András: Magyarország leírása ... 1796/99.

9 A felhasznált levéltári források:

Kalocsai Érseki Levéltár I.: Visitatio Canonica-k Pest és Nógrád megye Levéltára: CP II. 41 1703.

Országos Levéltár Regnicol lt. Országos összeírások Lad. CC No. 8. 1715.

OL Regnicol lt. Országos összeírások Lad. EE. No. 8. 1720.

Kalocsai Érseki Levéltár L: Koross plébános levele a vm-hez 1831.

Kalocsai Érseki Levéltár II.: Kalocsa 1725. évi urbáriuma (Feldolgozta: Bárth János 1974.)

PL CP I. 4. 1728.

OL Helytartótanácsi Lt. Departementum urbariale Tab. urb.

Bátya község 1770.

Bátyai plébánia hivatal: Liber primus baptizatorum . . . 1714—1770.

Bátyai plébánia hivatal: Liber conjugatorum 1714—1770.

10 BÁRTH János: Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében (In: Cuma- nia II. Kecskemét 1974.)

11 BAKÁCS István: A török hódoltság korának népessége (In: Magyarország történeti demográfiája. Budapest 1963.)

12 BÁRTH János 1974.

13 UROSEVICS Danilo: A magyarországi délszlávok története Budapest 1969.

14 SZABÓ Géza (szerk.): Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. Budapest 1930.

15 Községleírások (az idézetteken kivül)

FÉNYES Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. 1837.

FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851.

GALGÓCZY Károly: Pest—Pilis és Solt törvényesen egyesített vármegye monográfiája. Budapest 1876/77.

16 BÉL Mátyás: Pest—Pilis—Solt vármegye (In: Bács-Kiskun megye múltjából VI. Budapest 1982.)

17 BÁRTH János: Újranépesedés, a Kecelre költözők származáshelyei. 93—94. (In: Kecel története és néprajza. Kecel 1984.

18 Uo.

19 KATONA, Stephanus: Historia Metropolitanae Colociensis I—II. 1800. (Takács József magyar fordítása — Kézirat)

BÁRTH János: A kalocsai szállások településnéprajza — Kalocsa 1975. A szerző művében cáfolja azt az elterjedt vélekedést, miszerint Kalocsa a XVIII. sz. első felében délszláv lakosságú város volt és érseki kényszer hatására vált magyarrá. Ugyanő: 1974.

Az erőszakos magyarosítás cáfolatára ld. még:

HEGEDŰS Antal: Patachich Gábor kalocsai érsek élete és restaurációs tevékenysége (Laurea értekezés 1954.

Kézirat. Kalocsai Érseki Könyvtár

20 GYŐRFFY István: Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai (In: Magyar nép, magyar föld. Budapest 1942.)

21 Uo.

22 Vö. MADAS József: Pécs város telkei és házai (Pécs 1978.)

23 Leksik prezimena Socijalisticke Republike Hrvatse (Zagreb 1976.) Ez a mintaszerű névlexikon a magyar névtani kutatásoknak is hasznos forrása lehetne, hisz rengeteg magyar családnév található benne előfordulási helyük feltüntetésével.

24 E név viselőjéről TÍMÁR Kálmán helytörténeti kutatásai alapján a következőket tudjuk: Király György varajti lakos 1686-ban Bácskába (!) menekült. A nyugalmasabb időkben visszatért, Bátyára költözött és a Tarkó család jobbágya lett. 1733-ban községi elöljáró volt Bátyán, 1750-ben tanú a Festetich-perben.

25 Sokszor a magánhangzóra kitett magyaros ékezetek figyelmeztetnek arra, hogy miként ejtette a

75