Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Fehér Zoltán: "...Nationis Ungarico partim, partim Illyrico...": egy kalocsai sárközi falu népességtörténeti kérdései
sok, s ide költözve egyikük fölvette szülőfaluja nevét.26 Ez a szokás lakóhelyváltoztatáskor gyakran megtörtént. A kalocsai 1725-ös urbáriumban szereplő Bátyai családnevű jobbágyok neve után ugyanis minden esetben ott találjuk eredeti lakóhelyük megnevezésekor a „bátyai” megjegyzést. (Bátyai Gergel, Bátyai Máté, Bátyai István) Matos Mártont ugyanitt így jegyezték föl: Matos Márton vagy Bátyai. A Dusznoki (Dusnoki) családnév már 1703-ban előfordul a megyei összeírásban, az egyházi anyakönyvben pedig az egyetlen szlávos keresztnévvel így: Nikolaj de Dusnok. 1730-ban kereszteltette gyermekét egy Tamásinovich nevű apa, kinek sükösdi származású volt a felesége, a keresztanya pedig „Catharina filia Petri Süközdi”, azaz: Katalin, Sükösdi Péter lánya. A későbbiekben a keresztanya családi neve ilyen formán szerepel: „Catharina filia Petri de Süközd”. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a Süközdi, a „de Süközd” a származáshelyet is jelöli, hiszen ez a Süközdi Katalin már Gregori Janosich felesége „ex Báttya”, vagyis Bátyán él, neve tehát megkülönböztető funkciót tölthet be itt. (Sükösdön mindenki „Süközdi”.) A horvátországi Koprivnica városát magyarul Kaproncának nevezték, s akinek ősei a városból származtak el, azokat vagy Koprivanacznak, vagy Kapronczainak nevezték attól függően, milyen nyelven kellett a családnevet „bemondani”. A Gerjeni név Gerjenocz, a Csanádi (Csanády) Chanadchich, Csanachich, a Varajty Varaich alakban is előfordul. Sok régi családnév ma már csak ragadványnévként él. Ilyen az Obogyai (mai ragadványnévi alakja: Obonyin), amely Abony nevét őrzi, a XVIII-XIX. században még élő Győri családnév napjainkban a Gyérin ragadványnevet viselő családok nevében maradt fönn. Ma már nem tudjuk, hogy a gyakori Csanádi és Maros (Marosy) nevek nem az 1741-ben feloszlatott tiszai-marosi határőrvidékről való származás emlékét őrzik-e. Hogy a határőr- vidékre telepített katonanépségben nemcsak délszlávok, hanem magyar hajdúk, huszárok, volt kurucok is akadtak, azt REIZNER-től tudjuk.27 Az anyakönyv tanúsága szerint 1723-ban és 25-ben német katonatisztek is kereszteltettek Bátyán, ők tehát itt is lakhattak. (Később neveik nem kerülnek elő, tehát valószínűleg elköltöztek.) Ha ezek mellett az adatok mellett még figyelembe vesszük a máig igen gyakori Kapitány (Kapitan, Kapita- nich, Kapitanovich) családnevet, a bátyai lakosság ősei között katonaelem jelenlétét is feltételezhetjük. Tudjuk, hogy a község földesura 1636-ban a Felföldön lakozó Jánossy família.28 A XVIII. században már Bátyán él D(ominus) Jánosi Pál. Az 1715-ös összeírásban szereplő Janosy, majd a később előkerülő Janosics, Janosich, Janusich, Janosity stb. családnevek viselői vagy a földesúr elszegényedett, nemességüket vesztett rokonai lehettek, vagy a Jánosy család jobbágyai, akik uruk családnevét vették föl. A megyei összeírások ugyanis nemesek nevét nem tartalmazták. A XVIII. században ideköltözött nobiles Guth család nevét őrzik a mai Gutik. Népnévi eredetű családneveinkből megbízható következtetéseket általában nem vonhatunk le. Nem bizonyos ugyanis, egy-egy népnevet viselő család abból a népből származik, amelynek nevét viseli. Ma is szokás Bátyán, hogy az erdélyi magyart Román-nak emlegetik, a jugoszláviai bácskai magyarnak meg Szerb Jóska lesz a ragadványneve. Legkorábbi népnévi eredetű családnevünk a XVI. században feltűnő Cseh, amely a XVIII. században újból előbukkan Cseak, Cselak alakban. Az ugyanezen században meglévő Tót (Tot, Thot stb.) jelenthet szlovákot, de jelenthet horvátot is, hiszen a régi időkben Horvátország neve Tótország volt.29 A Hermanus név a Germanus latinos-szlovákos ejtése, ugyanannak a népnek a nevére utal, mint a Német (Némedi, Németh stb.) Régi északi szomszédunk neve kétféleképpen, Lengyel és Pólyák alakban is szerepel. A bátyai rokonságba keveredő jánoshalmi Török család Tyuruk formában írta nevét. Latinos írásmódot őrzött meg a Ghraczka családnév, amely talán rokonságban állhat a ma Kalocsa környékén elterjedt Greksa családnévvel. Végül családnévként szerepel még a Cygan. Az anyakönyvekben találunk néhány nemzetiségre utaló bejegyzést, ez azonban sohasem magyarra vonatkozik. Nem tudhatjuk, miért tartották fontosnak néhány esetben annak a feltüntetését, hogy a plébánián megjelent személy milyen nemzetiségű. Csekély 73
